Hatezer éves lelet

Emlékliget Buda Ernőnek

Kerítés sírkő-maradványokból

Bővítik a letenyei fürdőt

MSZP: Sokat veszíthetünk

KULTIKUS LELET A BÁNYÁBAN

Hatezer éves lelet

Egy, az úgynevezett lengyeli kultúrához köthető kultikus helyet azonosítottak be a Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága munkatársai a Nagykanizsa-Korpavár határában zajló régészeti ásatás során egy homokbányában.

Frankovics Tibor, a Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága osztályvezetője érdeklődésünkre elmondta: munkatársai a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági iránymutatásai alapján végzik el a megelőző régészeti feltárást a homokdombon, ugyanis a szóban forgó területről hamarosan elhordják a homokot a közelben zajló autópálya-építéshez. A régészek ezért mindent fotókon, rajzokon, feljegyzésekben örökítenek meg a jövőnek, a szállítható leletek pedig bekerülnek az igazgatóság raktárába.
Az ásatás helyszínén a munkálatok vezetője, Tokai Zita Mária fogadott minket, s bővebben is kifejtette, mit is kell értenünk lengyeli kultúra alatt.

– Úgy tűnik, itt egy késő újkőkori-kora rézkori kultikus helyet, szent helyet találtunk, amelyet három körárok vesz körbe – mutatott körbe a szakember. – Vélhetően a legbelső körárok közepén tarthatták meg a szertartásokat. Az árkok egyébként számos leletanyagot is rejtenek, ugyanis az itt használt edények töredékei közül több került ezekbe.

A közeli domb alatt rejtőzhet a település, azonban azt nem kutatjuk, ugyanis a bánya területe arra nem terjed ki. Az itt élő népcsoportról sajnos nincs túl sok információnk, hiszen ebből az időszakból még nem születtek írott emlékek. Ezért elsősorban kultúrtörténeti vonatkozások és a leletanyag alapján tudjuk beazonosítani őket, s ez alapján azt mondhatjuk, hogy az úgynevezett lengyeli kultúrához kötődtek. Maga az elnevezés egy dél-dunántúli településhez köthető, ahol először kerültek elő az ittenihez hasonló leletek. Itt jellemzőek a festett edények is, melyek vörös és fehér színű motívumokkal díszítettek.

Találtunk kis istenfejeket, azaz idolokat, pici oltárokat, mécseseket, de nem csak kerámiák kerültek a felszínre, hanem állati csontdarabok is. Szerencsére itt homok van, ami nagyon jól tartja a csontokat, amelyek így egyáltalán nem károsodtak. Ezekből arra következtetünk, hogy az itt élők valószínűleg vadon élő állatokat is fogyasztottak – van szarvasagancsunk, bivalytülkünk, de találtunk nagy számban kagylókat és csigákat is.

Tokai Zita Mária még hozzátette: a kultikus helyet övező külső körárok belső átmérője mintegy százötven méter. Ami még biztos: az itt élő népcsoport járatos volt a csillagászatban, ugyanis a körárkok bejáratait az égtájaknak megfelelően alakították ki.

vissza az elejére

Emlékliget Buda Ernőnek

Pusztaedericsen október 28-án bensőséges ünnepség keretében avatták fel a falu díszpolgára, Buda Ernő tiszteletére kialakított emlékligetet, melyet egy olajiparban használt kútelzáró szelvény és egy fából készített kereszt is díszít.

A letenyei fúvósok zenés felvonulásával vette kezdetét az ünnepség, amelyen Vigh László, a térség országgyűlési képviselője beszélt az aprófalvak gondjairól, az ott élők egyre nehezebb helyzetéről, amely, mint fogalmazott, az önkormányzati vezetőkre is nagyobb terhet ró az elkövetkezőkben; kitartással, fokozott munkával és a lakosságra való nagyobb odafigyeléssel azonban úrrá lehetnek a nehézségeken.

Ezt követően felszentelték a valamikori kőkereszt helyére állított fakeresztet, amely Széll Krisztián önkormányzati képviselő keze munkáját dicséri. Majd Gál Lászlóné, a település ötödik alkalommal megválasztott polgármestere elmondta, az emlékliget létesítésével tiszteletüket szeretnék kifejezni a Pusztaedericsen évekig tevékenykedő Buda Ernőnek, akinek kedves mosolyát, sugárzó egyéniségét örökre szívükbe zárták.

Az ünnepségen Jármai Gábor földgáztárolási szakértő méltatta az 1921-ben született, nemrég elhunyt Buda Ernő, Zala megye és Nagykanizsa díszpolgára életpályáját, szakmai munkásságát, a magyar olajiparban betöltött szerepét. Beszélt a legendás olajmérnök 1956 utáni meghurcoltatásáról, amikor is halálra ítélték, mert a forradalmi időszak alatt védve a nagy értékű berendezéseket leállíttatta a kitermelést, aztán mégis kegyelmet kapott.

Az olajipari szakember után dr. Hóbor Erzsébet nyugalmazott államtitkár, Pusztaederics díszpolgára szólt Buda Ernőhöz fűződő barátságáról, s a karizmatikus olajmérnök emberi nagyságáról.
A nap falunapi vigasságokkal folytatódott, délután Menyhárt Mária operett-nóta, majd Gellénházi Dalkör műsorát hallgathatták meg a falubeliek, este Kaczor Feri adott koncertet.

vissza az elejére

NEM KERÜLNEK A SZEMÉTBE

Kerítés sírkő-maradványokból

Igazi különlegességgel találkozhat az ember a karmacsi temetőben: a máshol útalapba, szemétre kerülő összetört sírkövekből, feszület-darabokból itt kerítés készült. Előbb egy fej nélküli Mária-szobor tűnik fel, kicsit odébb pedig egy 1802-ben elhunyt férfi sírköve látható a falban.

A történet három évvel ezelőtt kezdődött. A nyolcszáz lelkes falu lakói akkor döntötték el, hogy rendbe rakják, kitakarítják a temetőt. Éppen a sírkert melletti szeméthalmot kezdték elhordani, amikor faragott kövek kerültek elő a földből, később pedig szobordarabokra és sírkövekre leltek. Néhány órányi munka után több tucat sírkő gyűlt össze.

A falu lakói nem igazán tudták, hogy mihez kezdjenek a sok-sok sírkő-maradvánnyal, abban azonban biztosak voltak: a falu múltjának emlékei mégsem kerülhetnek a szemétbe, a föld alá meg főleg nem. Targuba Árpád polgármester azt javasolta: építsenek kerítést a maradványokból, amelyek így nem csak praktikus funkciót töltenek be, hanem díszítenek is.

– Ezek olyan síremlék-kövek voltak, amelyek valamikor régen kidőltek, s egy helyre rakták őket - magyarázza Targuba Árpád polgármester. – Az egyik testületi tag azt javasolta, hogy vigyük el útalapba a maradványokat, azonban ezzel sokan nem értettünk egyet, hiszen ezeknél korábban valaki imádkozott. Aztán jött az ötlet: ha már úgyis kerítést akarunk építeni, akkor rakjuk bele a falba a síremlék-darabokat. Ma a fal hosszúsága meghaladja a tíz métert, s már tavaly is többen mécseseket gyújtottak mellette.

Akadt azonban rosszakarója is a „siratófal“ építőinek, aki az építkezés miatt feljelentette az önkormányzatot a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál. A szakemberek megvizsgálták a történteket, de egyelőre nincs újabb fejlemény az ügyben. A hozzáértők talán felismerték: még mindig jobb így, mintha a szemétbe, uram bocsá’ az aszfalt alá kerültek volna a kincsek.

vissza az elejére

Bővítik a letenyei fürdőt

Ülőmedencével és egy tanmedencével bővül a letenyei fürdő, valamint a kemping is korszerűsödik. A fejlesztés a napokban zárul, s tavasszal már az új szolgáltatásokkal várják a vendégeket.

Zajzon Imre, az üzemeltető Dél-Zalai Víz- és Csatornamű Rt. műszaki igazgatója lapunknak elmondta: a letenyei önkormányzat pályázaton nyert forrásokat a fejlesztés megvalósításához, amelynek során a jelenleg meglévő nagymedence és gyerekmedence mellé egy, kifejezetten az idősek számára tervezett ülőmedence, valamint egy tanmedence készül. Az utóbbi vízmélysége 1,1-1,2 méter között változik, közel kétszázötven négyzetméteres vízfelület várja majd a pancsolni vágyókat.

A beruházással egy új vendégkört céloznak meg, az időseket és a tanulókat, ami várhatóan növelni fogja a letenyei fürdő rentabilitását. Zajzon Imre hozzátette: folyamatban van a kemping bővítése is, amellyel az átutazó, s csak ideiglenesen megpihenő vendégeknek teremtenek jobb körülményeket. A beruházás hamarosan befejeződik, megtörténik a fürdő téliesítése, majd tavasszal már a kibővített szolgáltatásokkal várják a régi-új vendégkört.

vissza az elejére

MSZP: Sokat veszíthetünk

Sokat veszíthet az ország és így Zala megye is, ha folytatódik Orbán Viktor ámokfutása – hangzott el az MSZP Zalai Területi Szövetségének sajtótájékoztatóján. Baracskai József megyei elnök azon véleményüknek adott hangot, hogy az ellenzéki pártelnök strassbourgi beszéde – amelyben arra szólította fel az EU-t, hogy ne nyújtsanak semmiféle meggondolásból segédkezet a kommunizmus erkölcsi örökségét máig fel nem adó kormányzatoknak –, veszélyezteti az ország és így Zala megye várható fejlesztési forrásait. Megyénk többféle jogcímen több száz millió forintos támogatásra számíthat az elkövetkezendő hét évben, s ennek elmaradása jóval többet vesz ki az emberek zsebéből, mint a megszorító intézkedések.

A várható támogatások számos területet érintenek, így többek között az autópálya-fejlesztéseket, az útkorszerűsítéseket, a Zalalövő–Zalaegerszeg vasútvonal építését, Nagykanizsa és környéke közműhálózatának megvalósítását, a hévízi gyógyfürdő fejlesztését, iskola-felújításokat, turisztikai fejlesztéseket.
Baracskai József ezért arra kérte a Fidesz zalai vezetőit, országgyűlési képviselőit, hogy határolódjanak el Orbán Viktor kijelentésétől, mert az EU nem a kormányt támogatja, hanem Magyarországot.

vissza az elejére