Takarékos gazdálkodással

Előtérben a jogharmonizáció

Mozgalmas év a levéltárban

Támogatás a hallgatóknak

KISS BÓDOG ZOLTÁN: ÚJ KEZDEMÉNYEZÉSEK SEGÍTETTÉK A MUNKÁT

Takarékos gazdálkodással

A megyei önkormányzat az embereket igazán komolyan érintő kérdésekben, mint amilyen az egészségügy és a szociális szféra, a közbiztonság, az oktatás és kultúra, sikerült előbbre lépni, ugyanakkor még számos feladat vár megoldásra, fogalmazott Kiss Bódog Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke, akivel az elmúlt év eredményeiről és gondjairól váltottunk szót.

– Elkészült a megye szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi koncepciója és az országban elsőként a területfejlesztési terve
a programdokumentációval együtt. Ezt sikerült a nemzeti fejlesztési tervvel összhangba hozni. Mindez azért nagyon fontos, mert lehetőséget nyújt az európai forrásokhoz való hozzáféréshez. Mintegy 870 pályázati elképzelést fektettünk írásba: községi, kistérségi és megyei projektek összegzéséről van szó. Az önkormányzat létrehozta a fejlesztési közhasznú társaságát, aminek szintén az a szerepe, hogy elsősorban a megyében meglévő önkormányzati, de vállalkozói kezdeményezéseknek is segítője legyen. Segítse az információhoz való hozzájutásban és a különböző pályázatok előkészítésében a közhasznú társasághoz fordulókat. Újszerű kezdeményezésünk volt, hogy kisebbségi, romaügyi referens került kinevezésre, valamint a kistelepüléseken élőket segítendő szeptembertől közbiztonsági referens segíti a munkát. Pozitívként értékelem, a rendkívül nehéz takarékossági intézkedésekkel sikerült elérni, hogy az előző évi 403 milliós költségvetési hiányt sikerült lefaragni és pillanatnyilag úgy néz ki, hogy 150-200 millió közötti a hiány mértéke, amit áthoztunk az idei évre.
A közgyűlés elnöke szólt arról is, hogy értékelték a megye oktatási, képzési helyzetét: a 257 községben 92 iskola van, ezek közül 15–20 szinte működésképtelen, a gyermeklétszám csökkenése és a normatíva hiánya miatt. Ezek már mind körzeti iskolák, a visszalépés olyan nehézségekkel járna, hogy a 6–10 év közötti gyermekeket rendszeresen kellene utaztatni az oktatási intézményekbe.
– Ugyanakkor jó hír és büszkék is vagyunk arra, hogy a gyermekek, a fiatalok nemzettudatának fejlesztését segítendő bábszínházat hoztunk létre Zalaegerszeggel közösen – folytatta Kiss Bódog Zoltán és megemlítette: ugyancsak nagy öröm számára, hogy színvonalas Deák-emlékévet sikerült rendezni a megyében. – A nemzetközi kapcsolatok terén is értünk el eredményeket. A 25 éves Alpok–Adria Munkaközösség születésnapi rendezvényét tartottuk Keszthelyen, ahol az összes tagállam képviseltette magát. Úgy néz ki, hogy a közvetlen határ menti térségekkel is eredményesek a kapcsolataink, akár Ausztriára, Szlovéniára vagy Horvátországra gondolok. Újra indul a Dráva–Mura Eurégió, ami azért jelentős, mert Horvátország kimaradt az uniós csatlakozásból és egyedüli kapcsolódási pontja rajtunk keresztül vezet. Intenzív kapcsolat alakult ki Zala és három erdélyi – Hargita, Maros és Kovászna – megye között is. Öszszességében 11 határon túli régióval van kapcsolatunk. Kedvező változás, hogy előbbre léptünk a nyilvánosság, az állampolgárokkal való kapcsolattartásban. A megyei önkormányzat munkája nyitott, honlapunkon mindenki megtalálhatja a testület döntéseit.

Arról, hogy milyen gondok, nehézségek jellemezték az elmúlt évet, a közgyűlés elnöke a következőket mondta:
– Sajnos, a megye szerepének, létének a kérdése, melyek a különböző háttéranyagokban, tanulmányokban megjelennek, egyfajta elbizonytalanodást váltanak ki. Mint egy kiürülő közigazgatási kategória jelenik meg sok helyen és ez hiba. Azért, mert olyan időszakban van szándék egy működőképes szervezeti egység leépítésére, amikor már nincs idő egy új kialakítására, hiszen az európai uniós csatlakozás előtti utolsó hónapokban vagyunk. Ugyanakkor szerintem figyelembe kellene venni a magyar közgondolkodást, a hagyományok tiszteletét ennél a kérdésnél, mert az elbizonytalanodás érződik az apparátusban is a munkatársak részéről egzisztenciálisan.
Nem sikerült előbbre lépni a kórházfejlesztési pályázatunkkal, a céltámogatási kérelmünket elutasították, ezért is kényszerültünk arra, hogy különböző megoldásokat keressünk. A kórház egy olyan intézmény, amelyikbe ha nem sikerül forrásokat bevonni, akkor elveszítheti versenyképességét a régióban. Az alap- és középfokú oktatás terén az idén is várhatóak nehézségek. Nem tudom, sikerül-e megállítani, hogy ne zárjanak be iskolákat. Az országban talán egyedül vagyunk abban a helyzetben, hogy a két megyei jogú várost leszámítva minden középfokú oktatási intézmény a megyei önkormányzat fenntartásában van. Plusz forrás előteremtése viszont rendkívül nehéz. Gond továbbá az is, hogy nincs a megyei önkormányzatnak igazán értékesíthető ingatlana, amit be lehetne hozni a rendszerbe. A meglévő vagyonunk pedig nyilván amortizálódik.
Az idei évi feladatokról szólva Kiss Bódog Zoltán kiemelte a működőképesség fenntartását, az egészségügyi és szociális szférában a versenyképesség megtartását, az átalakulási lehetőségek kihasználását. Az oktatás és képzés terén egy régiós együttműködést szeretnének kötni a szomszéd Vas megyével, közös tudományos műhelyek kialakítására.
– Fontosnak tartjuk a vidéken élő emberek életminőségének további javítását, a szociális és foglalkoztatási lehetőségek megteremtésében. Továbbá szeretnénk kihasználni a pályázati lehetőségeket és mindent megtenni azért, hogy ne törjön meg a térség dinamikus fejlődése.

vissza az elejére

A KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL MUNKÁJÁRÓL

Előtérben a jogharmonizáció

Az Európai Unióhoz történő csatlakozás közeli időpontja 2003-ban indokolttá és szükségessé tette a közigazgatás korszerűsítésének programját. A közigazgatási hivatal munkájának központi elemévé vált a program megismertetése. A kistérségek kialakítása és jövőbeni jellemzői, valamint az EU-s jogharmonizáció megteremtése ugyancsak kiemelt feladata volt a hivatalnak. Az elmúlt év munkájáról dr. Hóbor Erzsébet, a közigazgatási hivatal vezetője adott tájékoztatót.

Zala megyében kormányrendelet alapján hat kistérséget alakítottak ki. A kistérség területfejlesztési-statisztikai területi egység, amely a közigazgatás területi feladatainak ellátásához szükséges illetékességi területek megállapításának is alapja. A hat kistérség: Zalaegerszeg és Zalalövő 79 településsel, Nagykanizsa és Zalakaros 43-mal, Keszthely 27-tel, Lenti 51-gyel, Zalaszentgrót 24-gyel, Letenye 32-vel. A kistérségekre vonatkozó további jogi szabályozás, amely tartalmazza a létrehozandó, kiegészítő szervezetek alapvető jellemzőit, feladatát, hatáskörét, még kormány-előterjesztéstől illetve parlamenti döntéstől függ.
Az uniós csatlakozásra történő felkészülés másik területe a magyar jogrend és ennek részeként az önkormányzati jogszabályok és az európai uniós jogrend harmonizációjának megteremtése. A helyi önkormányzatok átvizsgálták ennek tükrében rendeleteiket. Kiemelt figyelmet szenteltek a környezetvédelem, az ipari és kereskedelmi, valamint a pénzügyi ágazatban és a szociális tárgykörben alkotott rendeleteknek, melyek egy része módosításra szorul. Több községben nincs a hulladékgazdálkodásról, illetve környezetvédelemről szóló önkormányzati rendelet. Számos településen a közigazgatási hivatal jelzésére módosították az adórendeleteket. A törvényességi ellenőrzési munka nagyságrendjét mutatta, hogy 2002-ben a megye önkormányzatai 5079 képviselő-testületi ülésen 3613 rendeletet alkottak. A jogharmonizációs munka folytatásaként 2003-ban 4122 ülésen 2738 rendeletet alkottak, illetve módosítottak.
2004-ben különösen nagy figyelmet fordít a megyei közigazgatási hivatal arra, hogy az önkormányzati rendeletek személyi hatályát ki kell terjeszteni az európai uniós állampolgárokra is és az egyenlő elbánás elvét figyelembe véve kell végezniük jogalkotási tevékenységüket. A hulladékgazdálkodás terén is meg kell felelni az uniós elvárásoknak. A szennyvíztisztítás és -elhelyezés a helyi önkormányzatok jelentős részénél inkább anyagi-pénzügyi vonzatai miatt jelent akadályt. A feltételek megteremtésére nem minden önkormányzat területe alkalmas.

vissza az elejére

DEÁK FERENC ÉLETÚTJÁNAK HELYSZÍNEI KÖTETBEN

Mozgalmas év a levéltárban

Mozgalmas évet tudhat maga mögött a Zala Megyei Levéltár; az iratok feldolgozása és állományvédelme mellett erőik nagy részét a Deák-bicentenáriummal kapcsolatos programok kötötték le.

Az évértékelő sajtótájékoztatón Káli Csaba igazgatóhelyettes számolt be az intézmény költségvetéséről és szakmai munkájáról. Mint mondta, tavaly 99 millió forintból gazdálkodtak, ennek 80 százalékát a költségvetési támogatás tette ki. Saját bevétel összege közel 20 millió forint volt, melynek csaknem fele pályázat útján érkezett. A pályázatok egyik sikerének értékelte Káli Csaba azt a tényt, hogy a fenntartó mindig biztosította a szükséges önrészt. Állományvédelemre 3,4 millió forintot nyertek az NKÖM-től, a nemzeti kulturális alapprogramok 4 millió, az informatikai minisztérium 2,8 millió, Zalaegerszeg önkormányzata 600 ezer forinttal támogatta tevékenységüket. Egyik legfontosabb feladata a levéltárnak az iratok begyűjtése mellett azok állagmegóvása. E munkálat során tavaly 27 oklevelet, 402 oldalnyi iratot és két térképet restauráltak. A levéltár „készlete” 75 irat-folyóméternyi anyaggal gyarapodott, ugyanakkor 25 méternyit selejteztek, így a tavalyi évet összesen 9806 irat-folyóméterrel zárták. A megfelelő iratkezelés érdekében 63 iratképző intézményt ellenőriztek. Az ügyfélszolgálatot 887-en keresték fel, és 2760 db másolatot adtak ki. 2003-ban 190 kutató járt a levéltárban, a 614 témát 926 esetben kutatták.
A tudományos munka csúcsát a Deák-bicentenáriumhoz kapcsolódó konferenciák, kiadványok jelentették. A jubileum okán a levéltár munkatársai 26 tudományos publikációt adtak közre és 8 kéziratot készítettek el. Megjelent Csomór Erzsébet és Kapiller Imre 1956 zalai kronológiája és személyi adattára, Bilkei Irén folytatta hiteles helyek sorozatát, Németh László és Paksi Zoltán Zsidók Zala megye társadalmában című köteten dolgoznak, Paksi Zoltán könyvet készít a megye két világháború közötti történetéről. Készületben van a Mura vidék történelmi olvasókönyve, melynek anyaggyűjtése tavaly kezdődött, a magyar–szlovén nyelvű kiadvány várhatóan 2006-ban jelenik meg. Káli Csaba elmondta, tavaly 13. alkalommal rendezték meg a magyar–szlovén levéltári kutatótábort. 2003-ban a maribori levéltárban Hungarica-kutatás indult el, melynek célja, hogy felkutassa a magyar vonatkozású iratokat a Muravidéken.
A levéltár legújabb, valóban impozáns kötetét, a „Zalának büszkesége” című Deák-albumot Garamvölgyi György, a megyei közgyűlés alelnöke mutatta be a jelenlévőknek A mutatós kiadvány küllemében a magyar könyvészet legnemesebb hagyományait képviseli, mondta el véleményét Garamvölgyi György. Megtudtuk, gazdag átfogó tartalma Molnár András, a levéltár igazgatója és a társszerző, Körmöczi Katalin gondos kutatómunkájának köszönhető. A helyszíni felvételeket és a reprodukciók túlnyomó többségét Zóka Gyula készítette. Az album Deák Ferenc magánéletének és politikai tevékenységének egyes helyszíneihez kapcsolódik, településenként eredeti dokumentumok, litográfiák, iratok reprói által mutatja be a fennmaradt emlékeket. A kötet Budapesten kívül 25 hazai és 5 külhoni településre kalauzolja el az olvasót, egyes helyszínek jelenkori látképét és a jubileumi év eseményeit is bemutatja.
A könyv 3980 Ft-ba kerül, a kedvező ár a levéltár szándéka volt, hogy minél többen kézbe vehessék a kiadványt, tette hozzá Molnár András. A levéltár igazgatója elmondta, az album 2000 példányban jelent meg, és több mint 6 millió forintba került. Az összeg harmadát a megyei közgyűlés állta. Idén is emlékünnepek megrendezését tervezi a levéltár, folytatta Molnár András. Áprilisban Degré Alajos halálának huszadik évfordulója alkalmából tudományos emlékülést tartanak, erről egy kötetet is kiadnak. A holokauszt 60. évfordulóján áprilisban Együttélés és kirekesztés címmel tudományos konferenciát szerveznek, és egy forráskiadványt jelentetnek meg. 56 Zala megyei kronológiája és személyi adattárának második kötetét hamarosan kiadják. Deák Ferenc országgyűlési tevékenységéről tanulmánykötettel jelentkeznek, és megjelenik Zala megye archontológiájáról egy internetes digitális változat. Az idei levéltári kutatótábornak a megye lesz a házigazdája. A Keresztury Dezsővel kapcsolatos levéltári iratokat felkutatják, és rendelkezésre bocsátják; segítve a jubileumi megemlékezést. A magyar tudomány napja kapcsán novemberben kétnapos konferenciát szerveznek.

vissza az elejére

TÖBBEN CSATLAKOZTAK A BURSÁHOZ

Támogatás a hallgatóknak

A Zala Megyei Közgyűlés Oktatás és Humánerőforrás-fejlesztési Bizottságának legutóbbi ülésén döntöttek a 2004-es Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíjpályázat megyei támogatásának elosztásáról.

A megyei közgyűlés már korábban határozott arról, hogy csatlakozik a Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíjrendszerhez. Erről az Oktatási Minisztérium és a Zala Megyei Önkormányzat megállapodást írt alá, melynek értelmében a megyei önkormányzat saját hatáskörében tetszőleges összegű támogatással egészítheti ki a települési önkormányzatok által támogatásban részesített hallgatók ösztöndíját. Az úgynevezett „A” típusú pályázatoknál 10 hónapra, a „B” típusúak esetében háromszor 10 hónapra érvényes az ösztöndíj folyósításának időtartama.
Az Oktatási Minisztérium tájékoztatója szerint megyénk 151 települése csatlakozott a Bursa Hungaricához, amely jóval meghaladja a tavalyi csatlakozó települések számát. A megadott határidőre a Zala Megyei Önkormányzathoz 1310 darab „A” típusú, valamint 62 darab „B” típusú pályázat érkezett.
Az előző évek tapasztalata és gyakorlata szerint a megyei önkormányzat célja az volt, hogy a kistelepüléseken élő és alacsony támogatásban részesülő hallgatók havi ösztöndíját megemelje, lehetőleg minél több pályázónál.
A Zala Megyei Közgyűlés Oktatási és Humánerőforrás-fejlesztési Bizottsága a települési önkormányzatok által elkészített Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíjpályázat alapján 103 főnek 1500 forintos, 191 főnek pedig 1000 forintos havi támogatást fogadott el. Az ösztöndíjpályázatok első részletét márciusban fizetik. Emellett három fő számára a „B” típusú pályázatokhoz – az elmúlt évi kötelezettségvállalás értelmében – 45 ezer forint támogatást nyújt. A megyei közgyűlés így összesen 3,5 millió forintot biztosít költségvetésében a zalai fiatalok támogatására.
Ezzel párhuzamosan a megyei önkormányzat kiírt egy másik felsőoktatási ösztöndíjpályázatot, erre azok pályázhatnak, akik nem csatlakoztak a Bursához. Ezeket a pályázatokat január 25-ig lehet benyújtani. Két kritériuma: jó tanulmányi átlag, valamint az egy főre jutó jövedelem nem érheti el a minimálbér 50 százalékát.

vissza az elejére