Idén is elfoglalt a ZÁÉV Rt.

Zalaszabar a fejlesztésre összpontosít

TÁRSASHÁZAK, FÜRDŐK ÉS REKONSTRUKCIÓK

Idén is elfoglalt a ZÁÉV Rt.

Nincs könnyű dolga Baksa Attilának, a ZÁÉV Rt. elnök-vezérigazgatójának, amikor arra kérem, sorolja fel, merre dolgozott idén a társaság. Az elmúlt esztendőkhöz hasonlóan 2003-ban is széles palettán mozog a cég tevékenysége. Igaz ez az építménycsoportok összetételére, csakúgy, mint a területi eloszlásra. A legtöbb beruházást Budapesten és a Dunántúlon végezte a ZÁÉV, de jártak az Alföldön is. Cegléden a napokban adják át a társaság által kivitelezett Tesco áruházat, míg Szegeden a Szent Anna gyógyfürdő rekonstrukcióján dolgoznak. 

– Jelentősebb dunántúli feladataink közül kiemelném északról a móri általános iskolát, amelyet a harmadik negyedévben adtunk át. Farkasgyepűn folytatjuk a tüdőgyógyintézet rekonstrukcióját, Vasváron idősek otthonán dolgozunk, míg Agárdon a gyógyfürdő kialakítása ad számunkra nagy munkát. Sopronkőhidán megkezdtük a fegyház rekonstrukcióját – sorolja a már megvalósult, illetve folyamatban lévő beruházásaikat Baksa Attila. – Közép-dunántúli igazgatóságunk illetékességi területén egyik legfontosabb munkánk a marcali gyógyfürdő kivitelezése volt. Zalaegerszegen folytattuk a stadionrekonstrukció ránk eső részét. Csarnokot építünk a GEKA részére, valamint a bútorgyár mellett a SITFORM cég megrendelésére. Az önkormányzat megbízásából szociális bérlakást építettünk a Gasparich és a Mártírok útján, költségalapon meghatározott bérlakássá alakítottuk a volt nőtlen tiszti szállót, s nevünkhöz fűződik a Zala Megyei Kórház rendelőintézetének felújítása is. Hévízen 15 lakásos társasházat létesítettünk, míg Baján a kórházon dolgozunk. Budapesten idősek otthonát építünk a Krisztina körúton, illetve befejezés előtt áll egy 60 lakásos társasház kivitelezése. Letenyén átadtuk a határátkelőhöz csatlakozó állategészségügyi és növényvédelmi állomást. Még ebben a hónapban befejezzük Szombathelyen az innovációs központot, Mosonmagyaróváron pedig megkezdtük szeptemberben a kórházrekonstrukció kettes ütemét. 

Dél-dunántúli igazgatóságunk legnagyobb munkái közül kiemelném a harkányi gyógyfürdő, illetve a kaposvári középiskolai kollégium kivitelezését. Átadásukra augusztusban került sor. Október 20-án nyitja meg kapuit a pápai, 30-án pedig a ceglédi Tesco áruház. Mindkettő rendkívül rövid átfutási idejű feladatot adott számunkra, május végén fogtunk munkához. Folytatjuk Kaposváron a tanszálloda és konyha munkáit, Tolna megyében pedig idősek és fogyatékosok otthonát alakítunk ki. Konzorciumban lezajlott munkáink közül megemlíteném a barcsi határátkelő-állomást, amelyen a Mélyépítő Budapest Kft.-vel közösen dolgoztunk. Folytatjuk az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet kivitelezését is a Magyar Építő Rt.-vel. Ugyancsak szólnom kell a bükfürdői Radison SAS szálloda munkálatairól. A befejezéshez közeledünk, várhatóan még novemberben átadjuk a szállodát.
A korántsem teljes felsorolásból is jól látszik, hogy meglehetősen szét kellett húznunk erőinket. Bizonyítja ez azt is, hogy nem folytatta tavalyi felfelé ívelő trendjét az építési piac. Mindennek nyilván megvannak az okai úgy a költségvetésben, mint a befektetői oldalon. Úgy gondolom, hogy hazánk uniós csatlakozását követően, az EU-s források megnyílásával élénkülni fog a beruházási piac. Jó esetben 2004 második félévétől, de inkább 2005-től várható nagyobb felfutás. 
– Hogyan készül az uniós csatlakozásra a ZÁÉV Rt.?
– Folyamatosan készítjük fel a társaságot az integrációra. Nagy feladatot ró ez minden munkatársunkra. Úgy gondolom azonban, hogy a hátralévő hat és fél hónapot minden cégnek maximálisan ki kell használnia annak érdekében, hogy meg tudja őrizni versenyképességét a „ránk szabaduló” európai uniós piacon. Mivel a ZÁÉV Rt. nem most kezdte el a felkészülést, tartani tudjuk az általunk diktált ütemet. 

Mint már említettem, a csatlakozástól egyértelműen az építőipar újbóli fellendülését várom, hiszen a jelenleginél jóval nagyobb lehetőséget biztosítanak e területnek is a kohéziós és a strukturális alapok. Igaz, hogy elsősorban infrastrukturális és környezetvédelmi beruházásokat támogat az Unió, ám marad a szánt összegből magasépítési beruházásokra is. Egy hosszú távra gondolkodó társaságnak azzal a kérdéssel is foglalkoznia kell, hogy tevékenységi körét esetleg bővítse a forrásokból megvalósuló munkák irányába.
– Fel van készülve a ZÁÉV Rt. arra, hogy a határok megnyílásával hazánkon túl is munkát vállaljon?
– Természetesen az exportra való felkészülés feladataink között szerepel. Ám úgy gondolom, a magyar építőipar nem igazán kap majd lehetőséget az Európai Unió országaiban való munkavégzésre. Ausztriában és Németországban sem tartozik a sikerágazatok közé az építőipar. Ők is inkább azzal számolnak, hogy a csatlakozó országokban tudnak piacbővülést elérni. Export számunkra inkább keleti és déli irányban lehetséges, a volt jugoszláv országokban, illetve Ukrajnában, Oroszországban, Romániában. Az ottani munka feltételeinek kidolgozásában vagyunk érdekeltek. 
Az unió mellett készül a társaság a közelgő télre, s már készítik a jövő évi tervet. A közeljövő nagyobb munkái közül kiemelte Baksa Attila a zalaegerszegi Mártírok útján, a volt cserépkályhagyár helyén megvalósuló lakóparkjukat. Két lakóház építését még idén elkezdik. Jelen pillanatban az építési engedélyre várnak. A volt cserépkályhagyár helyén csendes, nyugodt környezetbe várják a leendő lakókat.

vissza az elejére

ÉPÜL A SZENNYVÍZHÁLÓZAT, RENDEZIK A FŐTERET

Zalaszabar a fejlesztésre összpontosít

Ugye megérte ide feljönni, hiszen ilyen szép panorámával nem dicsekedhet akármelyik falu – mutat a Kis-Balaton víztükrére a szőlőhegyről Varga Dezső, Zalaszabar polgármestere, majd folytatja: A délutáni napsütésben nemcsak a Balatonon úszó vitorlások, hanem a Badacsonyi-hegy lábánál egymás mellett sorakozó nyaralók is jól láthatók. A festői környezet olyan esztétikai érték, mely az idegenforgalom szempontjából is egyedülálló adottság. Mindez azonban önmagában nem elég; több olyan beruházás folyt-folyik a településen, mely előmozdítja Zalaszabar fejlődését, és hozzájárul az itt élők boldogulásához.

– Lassan a végéhez közeledik a csatornázás, melyet Zalaszabar négy másik községgel egy időben valósít meg – mondja Varga Dezső. – A belterületeken kiépített csatornarendszer azonban csak akkor fog működni, ha elkészül a Zalakarosig vezető főmű és az ottani tisztítómű bővítése. Ez a beruházás – mely teljesen állami kötelezettségvállalás – előreláthatólag legalább egy évet késik. A községben egyébként már 10 éve barázdás szennyvízelhelyezés történik; a Balaton-törvény előírása alapján azonban kötelezővé vált a csatornahálózat megépítése. A beruházás koordinálására 2002 májusában víziközmű-társulás alakult; a munkálatok során minden beépíthető lakóterületre bekötik a szennyvízhálózatot. Ez bruttó 176 millió forintba kerül, mely családonként 150 ezer forintot jelent, s a törvény miatt mindenki számára kötelező. 
A csatornázás befejezésével nagyszabású faluszépítési program indul, mely magában foglalja a főtér teljes rendezését. Ez a fejlesztés pályázati forrás segítségével valósul meg.
– Ennek a projektnek első lépése a régi kút helyére épített kerámia szökőkút, mely zsűrizett, egyedi alkotás. A főtér átépítését még az ősszel indítanánk, de ha az időjárás miatt átcsúszna tavaszra, az sem jelente gondot, hiszen a tényleges munkát csak a csatornázás után érdemes megkezdeni. Útszélesítést végzünk, járdát építünk egészen le a templomig, buszmegállót, parkolókat alakítunk ki, a tér több részét díszburkolattal látjuk el. Ezenkívül új növényeket telepítünk – magyarázza a tervrajzot Varga Dezső –; a csatornázás után mindenképpen a település valamennyi közterületének parkosítását tűzte ki céljául a kiválóan együttműködő képviselő-testület.

Május végére készült el a község új ravatalozója. A régi épülethez építettek egy fedett előteret, s maga az építmény közös, új tetőt kapott. Ez a beruházás 3 millió forintba került, melyhez 1,5 millióval járult hozzá a megyei területfejlesztési tanács. Jelenleg a temető kerítését festik. Mivel Zalaszabar egy völgyben fekszik, a környező dombhátakról lefolyó víz gyakran elárasztja az utcákat. A csapadékvíz-elvezetés megoldására szintén pályázatok adtak be; a beruházást a területfejlesztési tanács 5,5 millióval támogatja. A munkálatok megkezdődtek a mellékutcákban, ami aztán egyelőre leállt a csatornázás miatt, de az ősszel mindenképpen befejezik. A hétszáz lelkes településen fogorvosi, orvosi rendelő, valamint gyógyszertár áll rendelkezésre. Az előbbi épületet, amely egy szolgálati lakást is tartalmaz, fel kell újítani. Ennek összköltsége 7,8 millió forint, a beruházást a nyugat-dunántúli regionális tanács 6,2 millióval segíti. Jelenleg készül a rendezési terv, melynek 3,5 millió forintos összköltségébe 1,6 millióval társult be a Balaton Fejlesztési Tanács. A tervbe 50 lakótelek – melyek magántulajdonban vannak – kialakítását is belevették, a területen a későbbiekben az infrastruktúrát is ki kell építeni.
Zalaszabarnak, s mint annyi más településnek is, csak a pályázati támogatások adnak lehetőséget egy-egy fejlesztési elképzelés megvalósítására. Problémát jelent az önerő mellett a beruházás állami támogatásának megelőlegezése, melyet gyakran csak áthidaló hitelből tudnak fedezni. Ezen változtatni kellene, hiszen a kevésbé tehetős önkormányzatok sok lehetőségtől elesnek, fejtette ki a pályáztatási rendszerrel kapcsolatos véleményét Varga Dezső. Ennek ellenére minden lehetőséget megragadnak, és igyekeznek ésszerű gazdálkodással, kis pénzből is minél többre jutni.

– Zalaszabart körbeölelik a dombhátak, melyeken nagyon sok helyi lakosnak van szőlőhegye. Fent egyedülálló látvány nyílik a Kis-Balatonra, egyebek között a falusi turizmus kialakítása szempontjából is rendkívül fontos lenne a hegyi utak rendbetétele. Egyik szakaszon már elkészült az út, azonban újabb két kilométeres szakasz vár a felújításra. A beruházáshoz nyertünk 21 millió forintot a Sapard-irodától, azonban a 7,5 milliós önrészt a tulajdonosoknak kellene összerakni, mert csak ezzel együtt él a támogatás. Ha nem jön össze a pénz, akkor elveszítjük a 21 milliót. Az útfejlesztés tervét az önkormányzat 1,5 millió forintért elkészíttette, ezenkívül ki kell fizetnie 7,5 millió forint áfát, ami nem igényelhető vissza. A pincetulajdonosok többsége megérti és befizetné a pénzt, azonban vannak ellenzők. Úgy gondolom, hogy közös érdekünk, hogy jó út vezessen fel a hegyre, hiszen az önkormányzat a borturizmus meghonosítását is tervezi, melyből minden gazdálkodó tudna profitálni. Zalaszabaron csak jelképes adó van, emellett ingyenes a szemétszállítás. Több olyan fejlesztés zajlott és jelenleg is történik, melynek önrész-biztosítása nagyban megterhelte már az önkormányzatot – hangsúlyozta Varga Dezső.
A közel 150 éves óvoda felújítása nemrég fejeződött be; új szárnyat építettek hozzá, melyben orvosi szobát és elkülönítőt alakítottak ki. Ezenkívül gázfűtést szereltek be, kicserélték a nyílászárókat, a villanyhálózatot, felújították a vizesblokkot, parkettáztak és festettek. Az épületet vakolták, valamint átépítették a tetőt. Tervezik az új tetőtér beépítését, valamint folytatni kívánják a konyha felújítását. Varga Dezső elmondta, hogy a község nagyon büszke az egyre sikeresebb focicsapatára, akik tavaly megnyerték a városkörnyéki első osztályú bajnokságot, és most a megyei II-ben játszanak, ahol a középmezőnyben szerepelnek. A csapat összetartásában kiváló munkát végez Varga Béla. A meccsek népszerűek, az átlag nézőszám meghaladja a 150 főt. A polgármester arról is tájékoztatott, hogy január elsejétől Zalaszabar körjegyzőségi székhely, mivel csatlakozott hozzá Orosztony. Dr. Tóth Imre jegyző nyugdíjba vonult, a feladatokat Termecz Mariann körjegyző látja el.

vissza az elejére