Termálberuházás indult Pusztaszentlászlón

Teleházat létesítenek Kisszigeten

Gondozási központ Zalaistvándon

GYÓGYÁSZATI ÉS REKREÁCIÓS FELHASZNÁLÁSRA IS ALKALMAS A VÍZ

Termálberuházás indult Pusztaszentlászlón

Több éves, nehézségekkel teli próbálkozás után augusztus 21-én megkezdődött a termálberuházás gyakorlati megvalósítása Pusztaszentlászlón. A tervek szerint két szabadtéri medence és a termálkút gépészeti berendezése épül meg. Az első vendégeket – ha az időjárás is engedi – október közepén fogadják a létesítményben.

– A 60-as években a termelőszövetkezet kezelésében működött már termálfürdő a településen. Ez voltaképpen az olajtermelést kísérő víz volt, s ahogy 1970-ben bezártak a kutak, úgy megszűnt a fürdő is – beszél a kezdetekről Tóth András polgármester. – Pusztaszentlászló önkormányzata már a kezdetektől fogva szerette volna újraindítani a fürdőt; s 1993-ban kapott is két kutat a megyei önkormányzattól. Elkészíttették a hévízbeszerzési szakvéleményt és a vízkivételi engedélyt, de a pályázatok sikertelensége miatt nem indulhatott el a fürdőfejlesztés. 1999-ben a képviselő-testület újból tárgyalta az elképzelést, majd a termálberuházás elfogadása után pályázatot nyújtottunk be a megyei területfejlesztési tanácshoz. Kilencmillió forintot nyertünk egy hideg vizes medencére, melyet a horgásztó szomszédságában terveztünk kialakítani. Időközben a termálfejlesztés is zöld utat kapott, ezért kértük a területfejlesztési tanácsot, hogy a kapott összeget termálkút megnyitására használhassuk fel. Az engedélyt megkaptuk, majd 2000-re el is készült a kút.
Az önkormányzat 2002 decemberében 30 millió forintot nyert a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácstól a termálprogram elindítására, mely korábban azért fulladt kudarcba, mert az akkori pénzügyi befektető visszalépett. Pusztaszentlászló ezután saját erőből látott hozzá a fejlesztés megvalósításához, s közben pert nyert a korábbi társ, a BudaEstate ellen, melynek köszönhetően újból önkormányzati tulajdonba került a fürdő területe. A saját beruházásban készülő medencéket idén augusztusban akarták átadni, de mivel az önkormányzat a létesítmény átterveztetése mellett döntött, a kivitelezési munkák csak augusztus 21-én kezdődtek el.

– Az első tervek szerint a szociális helyiségek a medence mellett helyezkedtek volna el, de fontosabbnak gondoltuk azt, hogy a macifej formájú, a két egymással összekapcsolódó ülőmedencét úgy kössük össze, hogy a későbbiekben az egyik fölé épületet lehessen emelni, s ez által a fürdő téli üzemeltetése is lehetségessé váljon – magyarázza Tóth András. – A maci és a poligon (nyolcszögű) medencére van engedély, de egyelőre csak az előbbi készül el, várhatóan október közepére. A mintegy 350 négyzetméter feszített víztükrű, összesen 130 személyt befogadó medence vízvisszaforgató berendezéssel és különféle élményelemekkel, például masszázsfúvókával és nyakzuhannyal lesz felszerelve. A K-2-es elnevezésű termálkúttól egy 800 méteres vezetéken keresztül érkezik a víz, ami a kúton 50 oC-os, de a medencékben „csak” 34-36 oC-os lesz. A beruházás során elkészülnek a termálkút gépészeti berendezései, valamint villamos és vízhálózatot építenek ki.
Időközben a termálvíz megmérettetése is megtörtént; 2003 áprilisában elismert ásványvíznek nyilvánította az Országos Tiszti Főorvosi Hivatal, majd július 21-én megszületett a pusztaszentlászlói termálvíz jótékony hatását vélelmező szakértői vélemény a gyógyászati és rekreációs felhasználás során várható eredményekről. E szerint alkalmas a mozgásszervi betegségek (gyulladásos, kopásos ízületi megbetegedések, gerincbetegségek, anyagcsere-betegségekhez társuló ízületi elváltozások, gerinc- és ízületi műtétek utókezelésére, a csontritkulás minden formájára), bőrproblémák (pikkelysömör), egyes nőgyógyászati valamint ideggyógyászati kórképek kezelésére. 

A későbbiekben tervezik az öltözők, szociális helyiségek megépítését, mivel a pénz most csak a két medence kivitelezésére elég. A vendégek ellátása azonban így is garantált, mert a szabadidőközpont épületében rendelkezésre állnak a kiszolgáló egységek, s az átalakítás után 12 fő számára szállást is tudnak kínálni. A polgármester elmondta: egyéb szálláshelyeket a falusi vendéglátás, a szobakiadás keretében kívánják egyelőre biztosítani. A községbe érkező fürdővendégek számos program közül válogathatnak: ellátogathatnak a szomszédos Rádiházára lovagolni, vagy éppen vadászhatnak az ország egyik legjobb vadászterületén. Különböző, a település korábbi és jelenlegi működésével összefüggő tanösvények, utak kialakítását is tervezik: a látogató megismerkedhet a község méhészeti tevékenységével, a palántás növénytermesztéssel, a környék borászatával, bejárhatja a vidék olajipari emlékhelyeit és kikapcsolódhat a Pusztaszentlászlói Szabadidőközpont és Horgászcentrumban, amely 1980-ban a lakosság és a termelőszövetkezet társadalmi munkájának köszönhetően valósult meg. A község emellett több történeti emlékkel is rendelkezik; Árpád-kori temetőre bukkantak a község határában, itt nyugszik Püspöky Gráczián, aki Buda várának visszavételekor szerzett elévülhetetlen érdemeket. Itt készítették elő és szövegezték meg a kiegyezés dokumentumait; Deák Ferenc 1855 és 1870 között Pusztaszentlászlón töltötte a nyarakat nővérénél, Deák Kláránál. 
– Községünk méltó módon készül Deák Ferenc születésének 200. évfordulójára. A kastélyban emlékszobát avatunk október 17-én, melyhez 700 ezer forintos támogatást kaptunk a kulturális minisztériumtól. Korabeli képekkel szeretnénk a deáki életutat bemutatni, melynek összeállításában nagy segítséget kapunk a megyei levéltártól és a Göcseji Múzeumtól – mondja Tóth András. – Ez alkalomra Deák Klára síremlékét is felújíttatjuk. A Deák-szoba állandó kiállítás helyszíne lesz, de kastély többi helyiségének is szánunk funkciókat a későbbiekben. Az előbb említett tanösvények bemutató tereit alakítanánk ki, az egyik szobában például a méhészkedés eszközei, a másikban a horgászat kellékei lennének láthatók, a harmadikban az olajiparhoz kapcsolódó tárgyi emlékeket, fotókat, dokumentumokat állítanánk ki. Ezenkívül egy teleházat – melyhez pályázatot nyújtottunk be – is létesítenénk az épületben.
A közelmúlt beruházásai közé sorolható a fiókgyógyszertár létesítése, a gáz- és villanyhálózat korszerűsítése, új utcanév- és hirdetőtáblák kihelyezése, valamint egy új ravatalozó megépítése a községben.

vissza az elejére

SZENTGYÖRGYVÖLGY A LEGJOBBAK KÖZÖTT

Teleházat létesítenek Kisszigeten

Kissziget a megye délnyugati részében, Lentitől mintegy 15 kilométerre keletre fekszik, a Cserta és a Kisszigeti-patak ölelésében. Fehér András polgármesterrel – aki 1990 óta tölti be ezt a tisztséget – a község elmúlt, közel 13 évét igyekszünk összefoglalni ebben a beszélgetésben, és szólunk a jelenlegi feladatokról és a tervekről is.

– 1990-ben lepusztult állapotú intézményeket vettünk át a tanácstól, a kultúrházat és a volt iskola épületét csak a második ciklusban sikerült felújítani – emlékszik vissza a kezdetekre Fehér András. – Még az első időszakban megjavítottuk a temetőkertet, villamosítottuk a ravatalozót, és vásároltunk egy hűtőt, valamint ekkor állítottunk emlékművet az első és második világháborúban elesettek tiszteletére. A második ciklusban a temetőhöz vezető út egy részét pályázati pénzből sikerült aszfaltozni. Megtörtént a 46 milliós összköltségű szennyvízberuházás, melyet Kissziget gesztorságával Ortaházával közösen valósítottunk meg. 2000-ben bevezettük a gázt, valamint egy 250 méteres útszakaszt aszfaltosítottunk. A beruházáshoz támogatást kaptunk az ÚKIG-tól és a megyei területfejlesztési tanácstól. Ebben az évben korszerűsítettük a villamoshálózatot. Ünnepeltünk is, tavaly felavattuk a község címerét és zászlaját.
Az önkormányzat idei költségvetése 27 millió forint, a forráshiány megközelíti a 6 millió forintot. A teljes összegre egyéb okok miatt nem tudtak pályázni, így kaptak mintegy 3,3 millió forintot. Takarékos évet kellett megszabni, hogy minden kötelezettségnek eleget tudjanak tenni, mondta a polgármester. Az iskolások és az óvodások Csömödérbe és Lentibe járnak, a tanulóknak az önkormányzat megvásárolja a bérletet és a tankönyveket, valamint hozzájárul az étkeztetésükhöz is. A 90-ben még 295 fős lélekszámú községben jelenleg 208-an élnek, sok az idős ember. Aki igényli, annak Pákáról hoznak ebédet, amit ki kell fizetni, azonban a szállítás költségét az önkormányzat állja.

– Mindig vannak újabb terveink – fogalmaz Fehér András –, szeretnénk, hogy a Lentiből 10 órakor induló buszjárat bejönne a községbe. Ehhez azonban egy buszfordulót kell kiépíteni. A tervek engedélyeztetése megtörtént, az ősz folyamán nyújtunk be pályázatot az ÚKIG-hoz. A közeljövőben fel kell újítani a ravatalozó tetőszerkezetét, mely nagyon tönkrement. A község rendezési tervének elkészíttetése sem várathat sokáig magára, amit a gutorföldei kistérségi társulás keretein belül kívánunk megvalósítani. Eredményről is beszámolhatok, a könyvtárba három számítógépet és asztalokat nyertünk a kulturális minisztériumtól, ezekből október hónapban egy teleházat létesítünk. A Kissziget és az Ortaháza közötti egy kilométeres út terve készen van; a mintegy 60 milliós költségű közös beruházást azonban anyagiak hiányában egyelőre nem tudjuk megvalósítani. Az út megépítése célszerű lenne azért is, mert a régi kenderáztató tóból kialakított horgásztó és szabadidőközpont így két irányból is megközelíthető lenne.
– A tavat és a szabadidőközpontot azért alakítottuk ki, hogy a térség falvainak fiataljai számára olyan lehetőséget kínáljunk, mely erősítheti a kötődést a lakóhelyükhöz – mondja Lukács Gábor, a Sziget-tó Turisztikai és Sportegyesület vezetője. – Sportpályákat, asztalokat, padokat, játszóteret építettünk, elképzelésünk a későbbiekben a terület villamosítása, ivóvíz-hálózat kiépítése, valamint egy kemping létesítése.

vissza az elejére

ZÁSZLÓT ÉS CÍMERT AVATTAK

Gondozási központ Zalaistvándon

Zalaistvánd történetiségének egyik jelentős állomásához érkezett; zászlót és címert avattak a közelmúltban a településen, melynek első írott emlékei 1276-ból származnak.

Az ünneplő sokaság a volt iskolaudvarban gyülekezett, ahol Petőfi Lászlóné polgármester köszöntő beszédében elmondta, hogy hosszas levéltári kutatások után a község hagyományaira leginkább jellemző jelképeket választották ki. Az osztott zöld színű csúcs a zalai dombokat, a Zala és a Foglár csatorna között fekvő falut jelképezi, a kockás liliom a Zala-rét jellemző virágát mutatja be, a kétfelekezetű lakosságot, a hitet és a régmúltat a Pusztatorony kápolna stilizált képe fejezi ki, a régi pecséteken szereplő szőlőinda pedig arról ad hírt, hogy itt emberemlékezet óta szőlőt műveltek. A zászló és a címer zöld színe a zalai tájegység, a fehér a tisztaság szimbóluma. A polgármester asszony az ünnepség helyszínét is jelképnek nevezte: – itt avatjuk zászlónkat, ahol a falu szíve dobog, ahol a gyerekek szeretnek játszani, ahol mindig jó találkozni.
Kiss Bódog Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke adta át a zászlót és a címert a lakosságnak, aki ünnepi beszédében arra is kitért, hogy az uniós csatlakozás komoly kihívások elé állítja a településeket, majd felhívta a figyelmet a régiós és a helyi összefogás jelentőségére. Péter Aladárné zászlóanya kötött szalagot az új jelképekre, amelyet megszentelt és megáldott Horváth Zsolt plébános és Havasi Kálmán lelkész. Az ünnepségen a testvértelepülés, Lesenceistvánd képviseletében Tóth Csaba polgármester kerámiából készített címerüket ajándékozta az istvándiaknak.

Petőfi Lászlóné elmondta, hogy 2000-ben vették fel a kapcsolatot a balatonfelvidéki községgel, Lesenceistvánddal, mellyel testvértelepülési kapcsolatot alakítottak ki. A közeljövőben sor kerül a szóbeli megállapodás írásbeli megköttetésére is, amely nagyobbrészt kulturális együttműködést jelent majd a két falu között. 
Zalaistvándon teljes az infrastruktúra, az utolsó közmű, a szennyvízhálózat 2001-ben épült ki. Több fejlesztés is megvalósult az évek során a községben; 99-ben megújult a település jelképe, a Pusztatorony, amely már nagyon lepusztult állapotban volt. 2000-ben Szent István-szobrot állítottak a millennium tiszteletére, majd korszerűsítették az óvoda, a kultúrház és a polgármesteri hivatal fűtésrendszerét, 2001 végén felújították a ravatalozót. A szennyvízberuházást a teljes úthálózat és a hegyi utak rendbetétele követte. Mindezek pályázati támogatásokkal valósultak meg.
A polgármester asszony a tervekről is tájékoztatott:
– A 96-ban megszűnt idősek klubja épületében, annak felújítása után, gondozási központot szeretnénk létesíteni. Sajnos, az igényelt összeg felét kaptuk meg a szociális és családügyi minisztériumtól, így a hiányzó részre kiegészítést nyújtottunk be a területfejlesztési tanácshoz. A hegyi utak javítására is – mely 20 milliós összköltségű beruházás – pályázatot adtunk be a Phare-irodához. Az óvodába szintén pályázati támogatásból különféle grafikus és gyermekprogramokkal ellátott számítógépet, nyomtatót vásárolnánk. Mivel a helyi fiatalokat leginkább az informatika érdekli, ezért teleházat is szeretnénk kialakítani – mondta Petőfi Lászlóné.

vissza az elejére