Hévízre méltán lehet büszke az ország

Pusztaederics a csend völgye

 A BÉKE ÉS A NYUGALOM SZIGETE

Hévízre méltán lehet büszke az ország

Ez év májusában ünnepelte Hévíz a várossá avatásának 10. évfordulóját, s ez a 10 év a folyamatos fejlődés jegyében telt. Ez a fejlődés nem csak a város egészére, de a hévízi hotelekre, szállodákra is jellemző volt. Sajátos helyzeténél fogva – a gyógyturizmusnak köszönhetően – a város életét, gazdasági helyzetét nem határolja be a nyári idegenforgalmi szezon, a vendégeket egész évben vonzza a gyógyulni vágyás.

Rövidesen lezárul egy újabb önkormányzati ciklus, s most, a számvetések idején Vértes Árpád polgármesterrel tekintjük át Hévíz elmúlt négy évét.
– Kezdettől az volt az elvünk, hogy a lakosság minden döntésünkkel kapcsolatban nyerjen tájékoztatást, s a számos visszajelzésből tudjuk, hogy az évek során kialakult, sokirányú, nyílt várospolitikai kapcsolatrendszer jól működik – kezdte beszélgetésünket Vértes Árpád. – Az természetes, hogy voltak vitáink úgy a testületen belül, mint másokkal – ez elkerülhetetlen, de a képviselők minden esetben igyekeztek a város érdekeit szolgáló döntéseket hozni, s azt hiszem, jó döntések születtek. A választópolgárokkal való kapcsolatrendszerünk a jól működő utcabizalmi szervezetnek is köszönhető, akik jó és felelős gazdái igyekeztek lenni saját lakókörnyezetüknek. 
– A fejlődést meghatározzák az adóbevételek. Hévíz helyi adóbevételei hogy alakultak az elmúlt négy év során?
– A bevételi forrásaink összetételében nem volt jelentős a változás, ám a helyi adóbevételeink alakulása is jól érzékelteti az itt végbemenő erőteljes fejlődést. Az építményadó-bevétel 1998-ban 29,5 millió forint volt, ebben az évben várhatóan eléri a 65 millió forintot. Ez a növekedés annak ellenére alakult így, hogy az önkormányzat 100 százalékos adókedvezményt biztosít azoknak a lakás- és garázstulajdonosoknak, akik természetes személyként állandó lakásbejelentővel rendelkeznek. Ezeknek a tulajdonosoknak a száma meghaladja az 1500-at. Az iparűzésiadó-bevétel az elmúlt időszak során több mint 67 millió forinttal nőtt úgy, hogy közben jelentős kedvezményeket biztosítottunk a hévízi székhelyű adóalanyainknak. A legnagyobb növekedés az idegenforgalmi adó területén mutatkozik, a bevétel-növekedés már az elmúlt év végén megközelítette a 200 millió forintot.

– Melyek voltak a legnagyobb beruházások?
– A ciklus során több mint 85 millió forintot fordítottunk a csapadékvíz-elvezető csatornák kiépítésére, a szennyvízcsatornázásra közel 20 millió forintot költöttünk, az út- és járdaépítésre mintegy 126 millió forintot fordított az önkormányzat. 1998-ban költöztünk be a Városháza új épületébe, a következő évben pedig átadtuk a konferencia- és színháztermet is. Ebben az évben megtörtént az önkormányzat tulajdonába került stadion kiszolgáló létesítményeinek felújítása is. A város 12 millió forintot fordított a római korból származó rommező feltárására, s ezzel újabb látnivaló várja az ideérkezőket. 
Az elmúlt négy év során két új templomot is szenteltek Hévízen, a tetőtér beépítésével bővült az Illyés Gyula Általános Iskola élettere, s kialakították a városban a korszerű fizetőparkoló-helyeket is. Jelentős önkormányzati kedvezményekkel 22 lakás épült a fiatal pályakezdők otthonteremtésének megkönnyítésére, s rövidesen beköltözhetnek a lakók a Teréz Anya Idősek Otthonába is. 
– A gyógyturizmusra épülő idegenforgalomra mennyi figyelmet fordított az önkormányzat?
– Kiemelt feladatnak tekintettük mindig az ehhez szükséges feltételek javítását, a kínálat bővítését és a színvonalának emelését. A minőségi turizmus fejlesztése érdekében az önkormányzat 2,5 millió forintos marketingszerződést írt alá a Magyar Turizmus Rt. bécsi képviseletével. Elkészült a város logója és szlogenje is a hozzá tartozó kézikönyvvel, s piacra került a Hévíz idegenforgalmi lehetőségeit bemutató, többnyelvű videofilm is. Már az Interneten is ott van Hévíz város honlapja, bárki elérhet minden információt a városról a www.heviz.hu honlapon. Több idegenforgalmi prospektust is megjelentettünk és kiemelten támogattuk már eddig is a sármelléki repülőtér bevonását az idegenforgalomba. Az új járatoknak köszönhetően olyan turisták is érkeznek hozzánk, akik a koruknál fogva már nem vállalkozhatnak hosszú autóútra. A konferenciatermünkben szinte havonta rendeznek országos, illetve regionális jelentőségű tudományos, vagy közéleti találkozókat. Ma már a világ számos helyén tudják rólunk, Hévízről, hogy a csodálatos gyógytavunk és a természeti adottságaink mellett remek a konyhánk, s jó boraink vannak. Mindehhez ma már világszínvonalon álló, korszerű szállodák és panziók várják az ideérkezőket, ám mindez nem elegendő, ha az állam, a központi költségvetés nem fordít vissza a bevételekből, s nem biztosít kellő forrásokat a tófürdő szinten tartására, illetve a létesítményeinek korszerűsítésére.

– Különböző beszédei, beszámolói során többször említette, hogy Hévíz a „béke és a nyugalom szigete”.
– Igen, hiszen a képviselő-testület mindig kiemelt figyelmet fordított a közrend és a közbiztonság megszilárdítására. Az anyagi támogatásunkkal épült ki az a kamerarendszer, amelynek a segítségével lehetővé vált a rendőrség állandó jelenléte a közterületeken. Ennek alátámasztására csak egy összehasonlító adat, amíg 2000-ben 35 autót tulajdonítottak el, addig ez a szám már a következő évben 8-ra csökkent. Ugyancsak önkormányzati támogatással valósíthatta meg a rendőrség azt a jelentős műszaki fejlesztést, amely során komplett számítógépek segítik a munkájukat. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy több rendőrt lehet a közterületekre kivezényelni, s erre alapozva mondhatjuk, hogy Hévíz közrendje, közbiztonsága jó, s az itt élő lakosság és az idelátogató turisták is biztonságban érezhetik magukat. 
Hévíz kulturális élete is rendkívül gazdag kínálattal várja a vendégeket, a helyi együttesek mellett számos rangos produkciónak ad helyet. A Musica Antiqua Együttes a világ számos országában öregbíti a város hírnevét, s a kiállítások, a tudományos és irodalmi, valamint a hagyományőrző rendezvények nem csak az itt élő embereknek jelentenek esetenként élményt. 
– Lassan a ciklus végéhez érünk, folytatni szeretné a megkezdett munkát?
– Igen, s ezért polgármesterjelöltként indulok a választásokon. Az önkormányzatnak még nagyon sok olyan megkezdett terve van, amelyek a város életének jobbítását szolgálják, hogy csak egyet említsek, a buszpályaudvar kitelepítése, hiszen a jelenlegi, alig 100 méterre a tótól, jelentősen károsítja a természeti környezetet. Úgy érzem, az eddigi tevékenységem alapján bizalmat kaphatok a lakosságtól, hogy a megkezdett munkát az újonnan megválasztott képviselő-testülettel közösen elvégezhessük.

vissza az elejére

JAVÍTANI AZ ÉLETMINŐSÉGET

Pusztaederics a csend völgye

Csodálatos természeti környezetben, domboktól körülvett völgyben fekszik a mindössze 223 lakost számláló Pusztaederics. A község közigazgatásilag a Tófej, Baktüttős, Pusztaederics körjegyzőséghez tartozik. Az elmúlt négy év munkáját felidéző beszélgetésben Gaál Lászlóné polgármesteren kívül részt vettek még Bicsák András, Simon László, Varga Béla, Szekeres Gyula képviselők és Pappné Varga Angéla jegyző is.

A település ez évi költségvetése 17 millió forint, s ebből kell fenntartani a közös fenntartásban működő intézményeket, az óvodát, az iskolát, s a polgármesteri hivatalt, a védőnői, a háziorvosi szolgálatot. A lakosság jelentős része nyugdíjas, kevés az aktív munkaerő, s ők sem helyben, hanem Tófejen, Zalaegerszegen dolgoznak. Ebben az évben mindössze 5 óvodáskorú gyermek és 5 iskolás van a községben, ám első osztályba beíratott gyermek nincs az idén. 
– Jó anyagi pozíciókkal vágtunk neki az elmúlt négy évnek – kezdi a számvetést Gaál Lászlóné polgármester –, és nagy bizakodással, hiszen itt van a MOL Rt.-nek egy gáztárolója, s ez az iparűzési adó szempontjából nagyon ígéretes volt. Az első évben rendben is volt a gazdálkodásunk, kivéve, hogy volt egy súlyos belvíz okozta kár. Saját költségvetésünkből mintegy 6 millió forintot kellett fordítani a korábban 4,5 millióból megvalósított belvízelvezetés helyreállítására és a károsodott családok támogatására. Mindebben nagy segítséget nyújtott a Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a TÁKISZ. Jelenleg a belvízelvezetés olyan szinten megoldott, hogy csak a karbantartást igényli. Az elmúlt évben rendbetettük a külterületi vízelvezetést is mintegy 13 millió forintos ráfordítással, ebből jelentős rész, 7 millió forint volt az állami támogatás. 
Az idei évben a hegyi utakat mosta ki a nyári esőzés, a megoldáshoz most dolgoznak az anyagi forrás előteremtésén. A településen négy éve vezették be a falugondnoki szolgálatot, az önkormányzat önerőből vásárolta meg az ehhez szükséges gépjárművet. A szolgálat a lakosság mindenféle igényét igyekszik segíteni, a gyermekek szállításától az ebédhordásig, a gyógyszerkiváltástól, a hivatali kézbesítésen át az orvosi rendelésre szállításig. Erre az önként vállalt feladatra mintegy 2,5 millió forintot fordít évente az önkormányzat. A községben megoldott a mezőőri szolgálat, ehhez némi állami támogatást is kap az önkormányzat.

– A korábbi két ciklus után a harmadikat arra építettük, hogy a lakosság életminőségét próbáljuk javítani – mondja a polgármester. – Az előző két ciklusban már elkészült a víz- és a szennyvízhálózat, a kábeltévé, a belterületi utak, a harang villamosítása, a hősi emlékmű, a temető villanyvilágítása, a ravatalozó. Büszkék vagyunk ma arra, hogy Pusztaedericsen a gyermekek már 12 éve ingyen kapják a tankönyveket, s egy szerény segéllyel segítjük a füzetek és az egyéb szükséges iskolaszerek megvásárlását. A gyermekek ingyen kapják az iskolában a tízórait, az óvodásoknál a térítési díjhoz adunk jelentős támogatást, s ugyancsak ingyen visszük és hozzuk a gyermekeket az óvodába, iskolába. Évek óta jelentős mértékben járul hozzá az önkormányzat a vízdíjhoz, köbméterenként 30 forinttal, a kábeltévét szintén díjmentesen kapja a lakosság, s ugyancsak díjmentesen szállítjuk el kéthetente a szemetet is. Pályázati segítséggel rövidesen bevezetjük a rendszeres szemétszállítást is, ehhez a kukákat már beszereztük, s térítésmentesen biztosítjuk az edényzetet a lakosságnak. Méltányossági alapon segítjük a közgyógyellátásra szorulókat, s figyelemmel kísérjük az önhibájukon kívül munkanélkülivé váltakat is.
Az idei év beruházása volt a temetőhöz vezető út elkészítése, s így a ma egy példaértékűen rendezett temető – amely elsősorban a lakosság érdeme, akik 30–40 fővel társadalmi munkában gondoskodnak erről – biztosít nyughelyet az eltávozottaknak. Ugyancsak ez évben tették rendbe a Petőfi utcai hidat, a mintegy 5 millió forintos beruházás során az egykori favázas híd ma korszerű vasvázas hídként szolgálja a közlekedést. A településen megalakult a futballcsapat, s ehhez megoldódott az infrastrukturális háttér is, amely biztosítja az öltözőket, a vizesblokkot, és kialakításra került egy konditerem is. Hagyományt teremtett az önkormányzat azzal is, hogy évente biztosít a lakosság számára egy-egy kirándulási lehetőséget ingyenesen, jártak már Ópusztaszeren, többször Budapesten, s az idén Sopronba készülnek. Kialakulóban van egy testvértelepülési kapcsolat az erdélyi Csíkszentlélek községgel, már túlvannak az első kölcsönös látogatásokon. Pusztaedericsen hagyományosan megrendezik évente az öregek napját, a farsangot, nyaranta sportnapot, s a község falunapját immár 11 éve október 23-án tartják. Községi ünneppé tették a karácsonyt, kis ajándékokkal kedveskedve a lakosságnak. A ciklusban avatták a község címerét és zászlaját is.

– Mindez a költségvetési összeg nagyságához képest szinte hihetetlen. Hogy tudja az önkormányzat megoldani ezeknek az ingyenes szolgáltatásoknak az anyagi hátterét?
– Sajnos sokan úgy gondolták itt – s mi is, mondta Gaál Lászlóné –, hogy a MOL Rt. egy aranytojást tojó tyúk lesz, ám tévedtünk. A 17 millió forint ígérvényből, amit 1999-ben át is adtak, a következő évben visszakértek közel 6 millió forintot. Ez csökkentette az akkor már kidolgozott költségvetésünket is, így azóta kemény pénzügyi gondokkal küzdünk. A feltételezett adóerősségből kiindulva az állam is elvont tőlünk 5,5 millió forintot, s egy ekkora település éves szinten csupán 2 millió forintot kapott a működésre, havi bontásban, ami még a bérekre sem volt elég, nem hogy a közvilágításra, az intézmények fenntartására és egyéb kötelező kiadásokra. Ettől függetlenül a MOL Rt. egy korrekt kapcsolat kialakítására törekedett, s segíteni próbált azon, hogy a község elkerülje a csődhelyzetet. Mindennek ellenére az idei évben már önhikis az önkormányzat, és képviselőtársaimmal együtt büszkék vagyunk arra, hogy úgy tudtuk megoldani a gazdálkodást, hogy a lakosságtól semmiféle támogatást nem kellett megvonnunk. A lakosságnak nyújtott támogatást a Pusztaederics Fejlődéséért Közalapítványnak köszönhetően tudjuk biztosítani, amelyre mások mellett a MOL Rt. is eljuttatta az adományait. Sajnos, a lakosság jó része már természetesnek tartja ezeket a juttatásokat, s nem mérlegelik azt, hogy ez mások adományainak és az önkormányzat feszített gazdálkodásának is köszönhető. 
Az önkormányzat és a lakosság emberi és anyagi támogatásának köszönhető az is, hogy Tóth Ferencék háza, amely 1999 őszén szinte porig égett, ma egy kétszintes családi otthon. Régi álom Pusztaedericsen, hogy egyszer megépülhessen a községet Pusztaszentlászlóval összekötő, 2,6 kilométeres út, ám ennek anyagi fedezete egyelőre még nincs meg. A községnek jelentős érdeme van abban is, hogy pályázati lehetőséggel a tófeji iskola 4 új tanteremmel gyarapodott. A jövőt egyedül a falusi turizmusban látják, s ennek alapjaihoz már vásároltak egy lakóházat, s ezt kulcsosházzá kívánják alakítani. Ha megvalósul az elképzelés, ebben a csodálatos természeti környezetben várható, hogy azt a kulcsot kézről kézre adják majd a vendégek.

vissza az elejére