Ünnep

Bizonyára mindenki emlékszik gyermekkorából kis fenyő történetére, amely Andersennek köszönhetően lopakodott be idővel elnémított lelkiismeretünk alsó polcára: a fácska egyre csak irigykedett nagyobb társaira, akikért minden télen eljöttek az emberek és elvitték, hogy gyönyörűen feldíszítsék, körbetáncolják őket. Aztán a kis fenyő is megnőtt egyszer, és rájött, nemcsak hogy fájdalmas a kivágás, de a kitáncolás után néhány héttel szemétdombra kerül a legszebb fa is. Valljuk be őszintén: hat és tízéves korunk között időnként meg-megsajnáltuk a karácsonyfákat...

Lehet, hogy az Andersen által elvetett magok csíráztak ki, s nőnek egyre nagyobbra; ám ha van köze hozzá a nagy mesemondónak, ha nincs, tény, hogy egyre többen visznek haza decemberben gyökeres fenyőfát, hogy az ünnepek elmúltával a kertbe ültetve tovább éljen. Ám nem mindegy, hogyan bánunk az élő fával – az alábbiakban ehhez nyújt segítséget Tislér Péter kertész.
Az első lépés a fenyőfa kiválasztása. Az élőfa könnyen felismerhető zsákvászonnal borított földlabdájáról, amely összetartja és védi a gyökérzetet. Az örökzöld fa beszerzéséhez keressünk fel egy faiskolát, vagy faiskolai lerakatot. Nem mindegy, milyen fa mellett döntünk: győződjünk meg róla, hogy „választottunk” ép és egészséges, például úgy, hogy megfogjuk az egyik ágát, és végighúzzuk rajta az ujjainkat. ha sok tűlevél maradt a kezünkben, nézzünk másik fenyő után. Fontos tudni, hogy egy nagyobb fa sokkal nehezebben viseli az átültetést, mint a kisebbek. Az élő karácsonyfa optimális magassága 150-180 cm.
Az újonnan vásárolt fenyőt tartsuk a kertben vagy az erkélyen, és öntözzük naponta. Tíz napnál tovább nem javasolt bent tartani a lakásban, mert károsodhat. Célszerű a komolyabb fagyok előtt előkészíteni az ültetőgödröt, ahova majd az ünnepek után kerül a növény. A gödörnek kétszer olyan szélesnek és mélynek kell lennie, mint amekkora a földlabda. Ellenőrizzük a gödör vízáteresztő képességét, ültetés előtt töltsünk bele vizet. Ha 12 órán belül nem issza be a föld, tovább kell lazítanunk addig, amíg el nem vezeti a vizet. A gödröt ezután célszerű szalmával feltölteni az átfagyást elkerülendő, illetve borítsuk deszkával, hogy elkerüljük a baleseteket. Az ültetőgödörből származó földet ültetésig tartsuk a garázsban vagy a pincében.
Mielőtt a lakásba visszük, és feldíszítjük a fát, mossuk le és áztassuk be a gyökereit. Ezután már ne hagyjuk kint a hidegben.
Ahhoz, hogy a fa életben maradjon, fontos a nedvesség biztosítása. Tegyük a fát egy akkora edénybe, hogy kényelmesen öntözni tudjuk; radiátortól, tűzhelytől kellő távolságban helyezzük el, és vízzel csak akkor spricceljük, ha nem használunk elektromos égősort. Arra is ügyeljünk, hogy az izzók által okozott magasabb hőmérséklet megszakíthatja a fenyő téli nyugalmi időszakát, ami a kiültetett fa részleges vagy teljes elpusztulásához vezethet. Ezért, ha ragaszkodunk is az izzókhoz, kisebb fényerejűeket válasszunk.
Az átültetés előtt hagyjunk elég időt a fának az akklimatizálódáshoz. Tartsuk hűvös helyen, például garázsban vagy műhelyben, amíg hozzászokik a hidegebb hőmérséklethez. Vigyázzunk, hogy a gyökérzetet né érje fagy ezen időszak alatt. Egy enyhébb téli napon távolítsuk el a szalmát az ültetőgödörből, szedjük le a zsákot a földlabdáról és helyezzük a gödörbe a fát. Töltsük fel a gödröt az eredeti talajjal, tömörítsük a földet, és védjük 5-7 centi vastagon elhelyezett mulccsal a talajt az átfagyástól. Célszerű karózni a fát az első évben, hogy megvédjük az erősebb széltől. A kiültetett fenyőt eleinte gyakran, majd a begyökeresedés után egyre ritkábban kell öntözni.

A város hozzájárul

A városatyák vélhetően a december 12-i képviselő-testületi ülésen hagyják jóvá azt az előterjesztést, amelynek határozati javaslata közel 900 ezer forint nyolc civil szervezet közötti szétosztásáról szól – tudtuk meg Maczucza Éva képviselőnőtől, a szociális bizottság elnökétől.
Az intézkedés célja az, hogy az összeggel a város hozzájáruljon keszthelyi szociális, gyermekjóléti intézmények, civil szervezetek karácsonyi ünnepségeinek megrendezéséhez.

„Szegények mindig lesznek veletek” – figyelmeztette Jézus Krisztus a tanítványait, és ez a figyelmeztetés karácsony tájékán mindig egy kicsit jobban előtérbe kerül. A Bakacs utca 10. szám alatt – a Szent Erzsébet Alapítvány nappali melegedőjében soha nem feledkeznek meg róla.

Hét hajléktalan, és közel harminc rászoruló személy fordul meg naponta a házban, többnyire ebédért, esetleg ruhaneműért jönnek idős egyedülállók, vagy nagycsaládos emberek.
Az épület az elmúlt év során jelentős átváltozáson ment keresztül – vesszük észre azonnal: a réges-régi hajópadló helyén járólap van, a festés és a mázolás viszonylag friss, néhány helyiség beosztása is megváltozott; egyedül az arcok ismerősek tavalyról.
– Egy 4 millió forintos beruházásnak köszönhető ez az átalakítás, amely a szociális és családügyi miniszter jóvoltából valósult meg – mondja Jordán Ágnes, hivatalos minőségében szociális munkás, „amúgy” minden elesett és rászoruló ember édesanyja, Áginénije. – Az épület belsejében 60 éve nem történt komolyabb felújítás, teljesen elavult volt, és a szegénygondozásban elvárható higiénés feltételeknek sem felelt meg.
– Történt változás a hajléktalanok sorsát tekintve az elmúlt évben?
– Van, aki szociális bérlakáshoz jutott – és ezért külön köszönet illeti az önkormányzat szociális osztályának dolgozóit, akik egyre nagyobb terheket vesznek le rólam azzal, hogy a jelentkező rászorultak, elesett emberek sorsát bizony sok esetben kezükbe veszik. Ők nagyon sokat tettek azért, hogy ennek az intézménynek a szociális terhei csökkentek. Nagyon jó rálátásuk van a város elesett rétegére, és tudják, hogy kinek kell segíteni. Összesen három hajléktalan kapott lakást idén, persze, ezeket nem kell tőlük irigyelni, ugyanis alacsony komfortfokozatú, tulajdonképpen szükséglakásokról van szó. Arra azonban nagyon is jók, hogy egy-egy ember újra kezdje bennük az életét.
– Ha hárman lakáshoz jutottak, hogyhogy most is – akárcsak tavaly – heten vannak fedél nélkül?
– Sajnos, ez ilyen dolog: ahogy sikerül megoldani egy ügyet, máris keletkezik a következő. Itt mi hét hajléktalannak tudunk szállást adni, de tudomásom van még legalább három személyről, akinek nincs otthona, csak egyelőre még mindig befogadja őket valaki. Sajnos azt tapasztalom, hogy az emberek többsége, a város nincs tekintettel arra, hogy igenis az életünkhöz hozzá tartozik, hogy vannak szegények: bizonyos emberek gátlástalanul vádaskodnak ellenük.
– Mit ért ez alatt?
– Rájuk fogják, hogy züllöttek, hogy nem élnek rendes életet, hogy félni kell tőlük – noha ebből semmi sem igaz. Rendszeresen feljelentgetik őket az önkormányzatnál, vagy az alapítványunknál, és azt szeretnék, hogy ez a ház bezárja a kapuit. Ugyanakkor többszázan fordulnak itt meg évente, akik valamilyen segítségre szorulnak. Ha mi nem lennénk, hova mehetnének?
– A karácsony ünneplésének már hagyománya van itt, bizonyára idén sem lesz másképp...
– 120 ember számára rendezzük meg a karácsonyi ünnepséget, azoknak, akik gyakran megfordulnak nálunk: vagy azért mert itt ebédelnek, vagy azért, mert itt tisztálkodnak, mosnak, vagy ruhákért jönnek. Az önkormányzatnak és a Szent Erzsébet Alapítványnak köszönhetően ezúttal is gazdag ajándékkal lepjük meg őket: a csomagban többnyire tartós élelmiszer lesz. A karácsonyi ünnepség minden évben hangulatos vacsorát, kellemes estét jelentett, bízunk benne, hogy ezúttal is így lesz.

Ajándékoz a szeretetszolgálat

A Máltai Szeretetszolgálat keszthelyi csoportja a tervek szerint 14-15-én osztja szét a nehéz körülmények között élők számára készített csomagjait, amelyek a hagyományoknak megfelelően tartós élelmiszert, illetve édességet tartalmaznak. Amint Szekeres Elekné, a csoport vezetője lapunknak elmondta, a szeretetszolgálat központjának, környékbeli polgármesteri hivatalok, magánszemélyek adományainak köszönhetően 130 csomag készül, és ezeket a rászorultak listáján szereplő családokhoz, idős emberekhez juttatják el. Az ajándékosztás után néhány nappal, 21-én délután – szintén a hagyományokhoz híven – kerül megrendezésre az egyedülállók karácsonya a Fő téri plébánián.

Márpedig szaloncukor nélkül a karácsonyfa félkarú óriás – mondotta valamikor a múlt századelőn nemzetünk egyik nagy embere. De ez nem biztos.

Az viszont igen, hogy karácsony előtt szinte mindenki kötelességének érzi legalább egy kilónyi beszerzését a nevezett édesipari termékből. Aztán van, ahol már a fa díszítése közben elkezdődik az üres cukrospapírok telinek álcázása, másutt vízkeresztig tilos a szaloncukor fáról történő „lezabálása”. A különbség csak a szemléletben van – a fa lőn az emberért, vagy az ember lőn a fáért –, a végeredmény ugyanaz: januárban a kuka mellé kitett, leveleit lehullatott néhai karácsonyfákon szomorún fityegnek az elárvult szaloncukros papírok.
Milyet is vegyünk tehát? Döntésünkben több szempont is közrejátszik: egyik az ár, a másik a csomagolás színe (milyen illik a díszekhez?), a harmadik, hogy tulajdonképpen melyiket szeretjük. Az örök sláger gyümölcszselés mellett már régóta ott sorakozik a kókuszos, a gesztenyés, a vajkaramellás, a marcipános. Aztán a külföldi gyártók elhozták nekünk a joghurtosat – többféle változatban –, a mákosat és az almásat is.
A Fundy és a Stollwerck szinte egymásal versenyezve terítette be a boltokat félkilós kiszerelésben kapható, olcsónak mondható termékeivel (600 forint körüli árban vásárolhatók meg). A Milka szinte kétszer annyiba kerül, mint a magyar termékek, viszont rendkívül sokféle, különleges szaloncukrokkal van jelen a piacon. Beszállt a versenybe a Nestlé is, „egységcsomagjaiban” a negyedkilónyi szaloncukor mellett egyéb díszek is találhatók. A Sweet Point cég termékeivel is találkozhatunk, árban az átlagot közelíti.
Sokan részesítik előnyben a kimért szaloncukrot az előre csomagolttal szemben – így annyi félét, és pontosan olyan mennyiséget vásárolhat az ember, amennyit akar. A kimért szaloncukrok ára kilónként 850-2200 forint között van, az átlagos termék 1200 forintba kerül.

Festmények, porcelán-, kerámia-, bőr– és üvegtárgyak, kisplasztikák, tűzzománc képek és ékszerek; a képző- és iparművészetet átfogó kezdeményezés neve: Fórum Galéria.

A Fórum Üzletház Bem József utcai bejáratától a harmadik üzletben találhatjuk az imént – a teljeség igénye nélkül – felsorolt kínálatot. Lénárt Istvántól, a galéria vezetőjétől megtudtuk: hiánypótló szándékkal nyitották a galériát, a képző– és iparművészeti munkák széleskörű kínálatát szeretnék a közönség elé tárni. Terveik között szerepel, hogy önálló kiállításokkal időnként bemutatnak majd egy-egy alkotó művészt.
Jelenleg húsz festőművész közel száz képe látható a galériában. Az alkotók többsége a kortárs festészet ismert és elismert alakja nemcsak Zala megyéből, hanem az ország egész területéről, köztük Ludvig Zoltán, Herpai Zoltán, Buday Mihály, Krausz Ferenc, Marton Gabriella, Tüttő József, Vecsei László. A kerámiák között találhatók Bukrán Edit és Halmos Ferenc művei, Jakab Bori porcelánjai. A sokszínűségnek köszönhetően szinte biztos, hogy a kínálatból mindenki talál ízlésének és pénztárcájának megfelelő darabot. A kiválasztott képek és festmények részletfizetéssel (amelynek igénybevételéhez csak személyi igazolvány kell) elvihetők, készpénzes fizetés esetén jelentős engedmény illeti a vásárlót.
A galéria hétfőtől-péntekig 9.30-tól 17.30-ig, szombaton 9.30-tól 13 óráig tart nyitva. A cím: Fórum Üzletház, Keszthely, Bem utca 33. (x)