Horizont

A zene világnapján már nem volt közöttünk. Zenésztársai, barátai közül sokan dallal, gyertyagyújtással emlékeztek meg róla a hétvégi rendezvényeken. Néhány hete múlt csak 60 éves, s nem sokkal később, örökre elment Orbán Sándor Hota.

Zenészi, zeneszerzői munkásságát hosszan lehet méltatni. Alapítója és billentyűse volt az 1963-ban alakult, legendás Cyklon Együttesnek. Később River’Song, Mixolid Singers és Hota Jazz Quartett néven ért el sikereket zenekaraival. Rengeteg országos fesztiválon lépett fel, jazzegyüttesével aranydiplomát szerzett. Évtizedeken át a Zalai Táncegyüttes zongorakísérője és a megyei néptáncmozgalom „zenei mindenese” volt. Kiválóan improvizált, Hobo első zalaegerszegi fellépésén például csak úgy beugrott játszani az „eltűnt” billentyűs helyett.
Pszichológusok felkérésére 1986-tól kezdett foglalkozni gyógyító és meditációs zenék komponálásával. 1993–96 között hat önálló zeneszerzői munkája látott napvilágot, melyekben a református egyházi énekektől a „Fényben járjatok” millecentenáriumi finnugor zenei anyagig számos műfaj és hangzás képviselteti magát. 1997-ben zenei szvitet írt a 750 éves Zalaegerszeg tiszteletére, egy évvel később, Művészeti Alkotói Díjat kapott a várostól. A millenniumra jelent meg a „Beszélő boglár” szvitje, melynek témáját az Arvisúrák gesztája ihlette, ami a 24 hun törzsszövetség hagyományait dolgozza fel. Műveit – melyek között számos kiadatlan és be nem mutatott darab is szerepel – komoly instrumentális és stúdiófelszerelésen alkotta és rögzítette. Mindezt olyan szimfonikus zenekari hangzással alátámasztva, ami élő koncerten már csak részben előadható, így igazi hatást csak a hanghordozók jelentenek.

– Csuda egy figura volt – mondja Boncz Barnabás színházi titkár, Hota „évtizedes” jó barátja. – Egyszerre volt amolyan elmélyült, magának való ember és bohém, ezermester típus. Saját maga készített például gitárt, melyet kézzel faragott. Gyakorlatilag ötéves kora óta a zenének élt. Mestere Vannay János zeneszerző karnagy volt, az ő halála után pedig inkább már egyedül formálta és fejlesztette sajátos zenei ízlésvilágát.
Ez a világ pedig, a beat-korszaktól a Rudolf Steiner szellemtudománya ihlette transzcendens zenéig mindent magába foglal. A 60-as években ő volt a város rockéletének motorja, hetente több fellépése is volt a törzshelyeken (a múzeum melletti egykori ifjúsági klubban, majd a Tulipánban). Néhány évtizeddel később, pedig szerzetesi visszavonultságban, a létfenntartással is alig törődve alkotott. Zenéjében távoli népek – indiai, perzsa, zsidó, pártus, finnugor – motívumai és modern elektronikus hangzások együtt vannak jelen. Ez utóbbiban különösen hitt, hiszen már mestere is azt tanította neki, hogy az akusztikus zene tudománya egyszer véget ér, s az elektronikus zene korszaka jön el, mely befogadásához azonban jobb felfogóképességre van szükség.

– Cyklonos zenésztársai közül a legtöbben bekerültek az országos zenei vérkeringésbe, sőt néhányan külföldre is eljutottak – folytatja Boncz Barnabás. – Hotát is hívták nemegyszer, de ő nem szeretett kimozdulni. Idegesítette a nyüzsgés és a tömeg, néha már Zalaegerszegen is, nemhogy Budapesten. Viszont a közönséggel félelmetesen tudott kommunikálni, úgy, hogy közben meg sem szólalt. A zene meg a lélek elég volt a kapcsolathoz. A városnak egy olyan „bútordarabja” volt, ami ha nem volt jelen, üres volt a tér.
Sokakban felmerült már a kérdés, hogy Orbán Sándor ittmaradásával nem zárta-e be saját lehetőségeit is, s nem tudott-e volna még jobban kiteljesedni zeneileg, ha a fővárosba költözik, vagy eleget tesz valamelyik külföldi felkérésnek. Boncz Baranabás úgy érzi, hogy Hota itt is tökéletesen megvalósította azokat a célokat, amiket már pályája kezdetén kitűzött. A Cyklon feloszlása után is egyből tudta, mi a dolga, s mindig rátalált valami új hangzásra úgy, hogy közben ápolni tudta a zene ősi dallamvilágának hagyományait is. Sokszor mondta, hogy a művészetnek nem az a feladata, hogy azt adja az embereknek amit kérnek, hanem azt, amit kérniük kellene.
– Csak azt felejtettük el megkérdezni tőle, hogy honnan ered a beceneve. Valahogy annyira természetes volt, hogy ő a Hota. Olyan ez, mint egy jól bejáratott márkanév, mindenki tudja, miről van szó...

A helyi önkormányzat és a Zala Volán Rt. tavaly év végén kötötte meg a nyolc esztendőre szóló közszolgáltatási szerződést, s akkor megállapodás született arról, hogy a győri Széchenyi István Egyetemmel elvégeztetnek egy olyan felmérést, amely után átfogó képet kaphatnak a helyi buszközlekedés fontosabb mutatóiról. 2005 áprilisában egy csütörtöki, egy szombati és egy vasárnapi, míg júniusban egy tanszüneti munkanapon meg is történt a „mintavétel”, melyet a győri egyetem szakemberei megvizsgáltak és kiértékeltek. Az utasszámlásában a Ganz–Munkácsy-iskola diákjai működtek közre. A részletekről Busa Csaba, a társaság főosztályvezetője számolt be lapunknak.

– Összességében elmondható, hogy az egyetem munkatársai alapvetően jónak tartják Zalaegerszeg közlekedését. Éppen ezért olyan változtatási javaslattal nem álltak elő, amelyben járatmegszüntetést, vagy újabb autóbuszvonalak beindítását ajánlották volna – jegyezte meg Busa Csaba. – Az értékelők apróbb finomításokra tettek javaslatot, így egyrészt a menetrendek meghirdetésénél ajánlanak változtatásokat. Például az 1-es jelzésű autóbusz – amely rengeteg utcát érint – kihelyezett menetrendjén bizony nehezen igazodnak el azok, akik nap mint nap nem ezen a vonalon utaznak, ezért vizsgálatot elemző szakemberek szerint itt mindenképpen egyértelműbbé kellene tennünk a buszok pontos indulását. A másik javaslatuk, hogy mivel a városban sok helyen jellemző az úgynevezett T, illetve az Y-végű buszvonal – ilyen példaként a 2-es helyi járat, amely bemegy a csácsi és a bozsoki városrészbe is –, ezért ezekben a városrészekben valamiféle egységesítést javasolnak. Jelenleg a 2-es járat úgy közlekedik, hogy a busz oda megy be először, ahol nagyobb az utasszám. Éppen ezért a városból kifelé haladva előbb Csácsot érinti, majd csak ezt követően megy a kevesebb lakosú bozsoki városrészbe. Az értékelés szerint ezen a vonalon ésszerű egységesítés volna, ha mondjuk délelőtt tíz óráig csak az egyik irányba közlekedtetjük a járatokat, később pedig egy másik útvonalat járunk.

A harmadik javaslati „csokor” arról szól, hogy néhány apróbb útépítéssel olyan fejlesztést lehetne megvalósítani, amely megváltoztathatná és megkönnyíthetné a buszközlekedést. Elöljáróban említhetném a pózvai kórházat, melyet ha „kikötnénk” a 74-es útra, akkor szinte egy körjárattal megoldhatnánk a pózvai és a nekeresdi városrész közlekedését. Az egyetem szakértői szinte valamennyi buszjáratunk közlekedési vonalához kidolgoztak egy útmódosítási megoldás, melynek köszönhetően javítható lenne az adott terület kiszolgálása. Másik pozitívum, hogy ezzel megszüntethetők azok az úgynevezett „zsákutcás” vonalak, amikor valahol ugyanazon az útvonalon kell bemennie és visszajönnie az autóbusznak.
A főosztályvezető elmondta: társaságuk jövőbeni fejlesztéseit e három javaslatcsoport alapján szeretnék megvalósítani, azaz mindenképpen figyelembe kívánják venni azokat a hiányosságokat, melyek a felméréskor kerültek felszínre. Elsőként, a decemberi menetrendváltozáskor kisebb korrekciókat vezetnek be, amelyeknek eredményeként egyszerűbbé szeretnék tenni egyes járatok menetrendjét. Ahol lehetséges, ott periodikus közlekedést vezetnek be, ami azt jelenti, hogy minden órában ugyanabban a percben indul az autóbusz valamelyik vonalon. Mindez nem megoldható azoknál a nagyobb horderejű járatoknál – mint például az 1-es és a 8-as jelzésű buszok –, ahol az efféle lépéseket csak komolyabb átszervezéssel lehet kivitelezni. Itt csak a következő év nyári tanszünetekor lépnének életbe a tervezett változások. Természetesen ezt megelőzően az érintett lakókkal is szeretnék a kidolgozott koncepciókat ismertetni, hogy ők is elmondhassák erről a véleményüket.

– Harmadik lépésként – az önkormányzat közbenjárásával – szeretnénk olyan úthálózat-átalakításokat kieszközölni, melyekkel könnyebbé válhatna az egyes peremkerületekben a buszközlekedés. Ilyen útkorrekciók Pózva mellett, Zalabesenyőben és Neszelében fordulhatnak elő a jövőben. Besenyőben egy útrekonstrukcióval megoldhatnánk azt, hogy a botfai és a besenyői városrészt összeköthetnék egymással, s ezt követően nem kellene be- és kifelé is a besenyői úton közlekednie a helyi járatnak. Ugyanez az alternatíva merülhet fel a Neszele–Ságod vonalon, hiszen ha az AquaCity alatt húzódó utat buszközlekedésre alkalmassá tennék, akkor ezen az útirányon megoldhatnánk az 5-ös járat Neszeléből Ságodba történő közlekedését. Mindez azt jelentené, hogy a járatnak – mint ahogy jelenleg is működik – nem kellene Neszelébe és Ságodba is duplán bemennie, hanem egy körjárattal érinthetné a két városrészt. A felmérés pontos adatokat adott minden megálló utasforgalmáról, melyet természetesen figyelembe veszünk. Az elmúlt tizenöt esztendőben ehhez hasonló vizsgálatot nem végeztettünk a járatainkon, de nyugodtan mondhatom, hogy a mostani felmérés hosszú távon megoldja társaságunk információigényét. Azokon a vonalakon, ahol változtatást fogunk a későbbiekben végrehajtani, biztosan kiemelten figyelünk majd a visszajelzésekre, és ott folyamatosan górcső alá vesszük az utasforgalmat – összegezte Busa Csaba.

A város által biztosított 5,3 millió forint támogatásnak köszönhetően megvalósult a zalaegerszegi önkormányzati tűzoltóság épületének felújítása. A rekonstrukció során rendbe hozták a készenléti állomány hálóit, szociális blokkját, valamint a társalgót.

Pintér János, a város tűzoltóparancsnoka érdeklődésünkre elmondta: a közgyűlés által biztosított pénzforrásból szinte csak a felújításhoz szükséges alkatrészeket és alapanyagokat vásárolták meg, a munkálatok szinte teljes egészét az állományhoz tartozó tűzoltók végezték. Ennek eredményeként az 5,3 millió forintos támogatásból mintegy 8–9 millió forintos rekonstrukciót hajtottak végre. A lánglovagok közül akadt olyan, aki a kőműves-, volt aki a festőmunkát végezte el, a konyhába felszerelt szekrényt pedig egy asztalosvénával megáldott tűzoltó készítette. E példaértékű összefogásnak köszönhetően jelentősen megszépült az épületrész, így immár modernebb körülmények között végezhetik mindennapi tevékenységüket a megyeszékhelyi tűzoltók. A munkálatok június közepén indultak, s az utolsó „simításokat” a közelmúltban fejezték be.
Az épületre mindenképpen ráfért már a felújítás, hiszen ezen az utóbbi években átfogóbb rekonstrukciót nem hajtottak végre. Megtudtuk, a megújult „tűzoltóbázisra” egy infraszaunát is vásároltak, így a hidegebb napokon, az utcán, vagy egyéb helyszínen szolgálatot teljesítő lánglovagoknak lehetősége nyílik, hogy átmelegítsék elgémberedett testrészeiket.
Az épületrész ünnepélyes átadásán részt vett dr. Gyimesi Endre is. A polgármester kiemelte: az állomány kiváló munkát végzett, s büszkék lehetnek felújított komplexumukra. A helyi tűzoltók az utóbbi időszakban bizonyították, hogy nehezebb helyzetekben gond nélkül helyt tudnak állni, éppen ezért a város mindig számít segítségükre.

Az idősek világnapja alkalmából szerveztek ünnepi programot a Városi Hangverseny- és Kiállítótermben, ahol tudományos előadás, valamint kulturális műsor várta az érdeklődőket.

A megjelenteket elsőként Magyar Gyuláné, a Nyugdíjasotthon Ház igazgatója köszöntötte, aki kiemelte: október 1. az idősek világnapja, s ebből az alkalomból szerettek volna egy ünnepi rendezvénnyel kedveskedni a városban élő nyugdíjasoknak. Ezt követően Tombi Lajos szólt az egybegyűltekhez. Az alpolgármester hangsúlyozta: az ENSZ immár 15 esztendeje az idősek világnapjává nyilvánította október 1-jét, s ez az a nap, amikor nagyobb figyelemmel fordulunk ahhoz a nemzedékhez, amelyiknek nagyon sokat köszönhetünk. Aktív nagymamák és nagypapák nélkül nehezen működne a társadalom, és ezt szinte mindenki tudja. Hozzátette: Zalaegerszeg – a város lakosságának jelentős része az idősebb korosztályhoz tartozik – évek óta megkülönböztetett figyelmet fordít a nyugdíjas nemzedékre. Több helyen idős-, valamint nyugdíjasotthont működtet a város, és az egykori József Attila-iskola helyén is olyan beruházás valósul meg, ahol 100 nyugdíjas elhelyezésére nyílik majd mód.
Az alpolgármester azt is megjegyezte, hogy az idősek gondozásával kapcsolatos kérdésekben eddig mindig egyetértés volt a képviselő-testületben, és remélhetőleg a jövőben sem alakul ez másként.
A rendezvény – melyen az egészségügyi és a szociális bizottság képviseletében megjelent Kiss Ferenc, valamint Panácz Antal, és Hardubé Judit, a népjóléti osztály vezetője – Nagy Magdolna pszichológus előadásával folytatódott, ahol az időskori boldogságról esett szó. Ezután pedig kulturális műsort láthatott a szépszámú nézősereg, melynek keretében a Hevesi Sándor Színház művészei léptek színpadra.