Horizont

A somogyi származású, ám 1967 óta Zalaegerszegen élő Pintér József képzőművész, dekoratőr munkáiból nyílt kiállítás a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben. A február 16-ig látogatható tárlatot dr. Kostyál László művészettörténész ajánlotta az érdeklődők figyelmébe.

„Csodálom a teremtő erőt, amely színeket, fényeket, hangulatokat, kimondhatatlan pillanatokat varázsol az ember elé – mondja a festő. Képein valóban más értelmezést kapnak a látottak, nem egyszerűen természeti jelenségek, tájak köszönnek vissza a vásznakról. Pintér József kísérletező típus, az olaj- és akvarellképek mellett a kollázs világába is kirándulást tesz. Mindezt azért, hogy többféle- képpen hívja fel a figyelmet önpusztító életmódunkra, a mindennapos rohanások miatt mellettünk valóban csak elsuhanó, a természet mélyéből fakadó csendességre, nyugalomra, békességre. Ha nem foglalkozna képzőművészettel, akkor valószínűleg környezet- és természetvédő lenne. Szomorúan tapasztalja ugyanis, hogy egyre inkább eltávolodunk a minket körülvevő természeti világtól. A kissé absztrahált, elvont „tájképek” a fantáziának is tág teret adnak. A címek – mint például A vad les, Szomorú angyal, Legenda, Tücsökzene –, valamint a homályos képi utalások játékosságot lopnak egyszerű tárlatlátogató sétálásunkba. Pintér József nem a pillanatnyi impressziókat festi meg, jobbára műteremben dolgozik, hagyja letisztulni kirándulások alkalmával szerzett élményeit. Úgy alkot, mint egy szobrász: együtt él az anyaggal, engedi érvényre jutni. Így folynak össze a színek, ecsetvonások, mozdulnak a falevelek és talán még az alkonyi selymes szellő, a zefír fuvallatát is bőrünkön érezzük.

Magyarországon ma már egyre nagyobb teret hódít a grafológia. A nyolcvanas-kilencvenes évek előtt még a „tiltott tudományok” körébe tartozott a kézírás elemzése, mostanában viszont egyre több területen kérik grafológusok segítségét, tanácsait. Grafológiából eddig csak magándiplomát lehetett szerezni, a közeljövőben azonban a klinikai szakpszichológus képzésben kétéves grafológiai képzés is helyet kap majd.

A grafológiát legtöbbször önismereti célra, pályaorientáció alkalmával, pályaalkalmassági vizsgálatoknál, vezetőképzésnél, kriminalisztikában használják. A grafopatológiának a betegségek megállapításában van jelentősége, míg a grafoterápiának lényege, hogy a problémás személyiséget az íráson keresztül, természetesen

terápiás folyamat során miként lehet megváltoztatni. Ez utóbbit a párizsi Sorbonne-on alkalmazták először a 30-as években, ám a grafológiának ez az ága még kísérleti stádiumban van.
Czilinger Éva, a Zala Megyei Munkaügyi Központ Álláskereső Klubjának vezetője közel kilenc éve foglalkozik íráselemzéssel. Szerinte ma is sokan azt gondolják, hogy a grafológia egy misztikus valami, holott ezt is meg lehet tanulni. Persze az sem mindegy, hogy valakinek van-e érzéke ehhez a tudományhoz. – Sok szülő kér pályaorientációs elemzést, hiszen nem mindegy, hogy a gyereket milyen irányban indítják el az életben – mondja Czilinger Éva. – Gyakran találkozom olyan fiatalokkal, akiknek egyáltalán nincs elképzelésük a jövőt illetően. Ha egy olyan pályát választanak, amit kedvvel és érdeklődéssel végeznek, a képességeik is megfelelőek hozzá, akkor jól érzik magukat a világban, s talán még sikeresek is lehetnek.
– Szükséges a gyermek beleegyezése?
– Ez az egyetlen eset, amikor a szülő úgymond önhatalmúlag elhozhatja a fiatalkorú gyerek írását. A többi területen természetesen szükséges az érintett személy beleegyezése. Nekem az a tapasztalatom, hogy nem kell titkolózni, sőt, sok esetben maga a gyerek igényli az íráselemzést.
– Mennyi ideig tart az elemzés?
– A hiteles szakvélemény elkészítése több órás komoly munka. Különféle méréseket végzünk, közel kétszáz dolgot kell megnézni az írásból. S az sem mindegy, hogy hogyan „csomagoljuk” a szakvéleményt. Az a lényeg, hogy nem szabad ártanunk, hiszen nem mindenki viseli el a róla alkotott képet, az igazságot. Az már magából az írásából kiderül, hogy mennyire sértődékeny, miként viseli a kritikát, labilis-e a személyisége. A pályaorinetáció esetében nem konkrét szakmára, hanem érdeklődési területre hívjuk fel a figyelmet.
– Munkavállalás, munkaerő- keresés során miként veszik igénybe a grafológus segítségét?
– Az európai gyakorlatban természetes, hogy az álláskereső az önéletrajzon és különféle teszteredményeken kívül magával viszi az íráselemzési szakvéleményt. Nálunk a munkaerő-kiválasztásnál még mindig a személyes beszélgetésen, az interjún van a hangsúly. Ha magasabb, felelősségteljesebb beosztásról van szó, akkor vesznek igénybe egyéb segítséget, s ebbe beletartozik a grafológia is. Nekünk az írásjegyek alapján a személyiségjegyek feltárása a lényeg, s nem az, hogy szakmailag megítéljük az illetőt. A magánélettel kapcsolatos észrevételeket ilyenkor nem adjuk ki. Komolyabb fejvadász cégek dolgoztatnak grafológussal, Zalaegerszegen még nem jellemző ez, bár már városunkban is volt néhányszor rá példa.
– A párválasztás során miért fontos a grafológia?
– Volt már olyan pár, akik több éve együtt voltak, de még nem kötöttek házasságot. Szerettek volna esküvőt, de voltak bizonyos problémáik. Nagyon szerették egymást, s azért kerestek meg, hogy ezeket a problémákat miként lehet megoldani. Volt olyan is, amikor valaki nem tudott partnerkapcsolatot létesíteni. Ő arra volt kíváncsi, hogy mi lehet ennek az oka. Elmondhatom, hogy ezekben az esetekben mindenképpen segített az íráselemzés.
– Egy grafológus elemezi a saját írását?
– Én magam nem vizsgáltam és nem is elemeztettem azt. Talán azért, mert sok önismereti csoport trénerképzésén vettem részt, tehát sok mindent megtudtam magamról. Persze én is figyelem az írásomat. Akkor arra gondolok, hogy biztosan azért írok így, mert tudom, hogy melyik hurok, különleges betűalakítás mit jelent. Pedig nem. Persze, ha új dolog jelenik meg az írásomban, arra odafigyelek, s talán azért vagyok előnyben másokkal szemben, mert legalább tudom is az okát.
– Létezik szép vagy olvashatatlan írás „kategória” egy grafológus számára?
– Nálunk ilyen nincs. Inkább úgy mondanám, hogy izgalmas írások vannak. Lehet, hogy más számára egy olvashatatlan írás nem mond semmit, nekem viszont izgalmas, érdekes, különös és élményszerű. Ha Beethoven kézírását nézzük, akkor azt mondjuk, hogy nagyon zilált. Mégis, ebben az írásban fantasztikus kreativitás, olyan betűalakítás van, aminek egy grafológus szeme és lelke elkezd örülni.