Mit üzennek álmaink?

A két szövetség határán

Új hangszerelésben


Légy az, amire születtél

Mit üzennek álmaink?

Fontos döntések meghozatala előtt gyakran mondjuk, hogy „alszom még rá egyet!”. Bizony nem hiábavaló az alvás, az álmodás, hiszen az álmok jó tanácsadóink, fontos üzeneteket hordoznak. Legyen az rossz, vagy jó álom, mindenképpen érdemes odafigyelni rájuk. Álmunkban vagyunk ugyanis igazán önmagunk, tudatalattink információit hozzák felszínre az álmok.

Nemrégiben az álmokkal, azok üzeneteinek értelmezésével kapcsolatban tartott előadást Zalaegerszegen két budapesti, álomértelmezéssel foglalkozó szakember. A kétnapos tanfolyam résztvevőit olyan, a különböző kultúrákból és pszichoterápiás irányzatokból merített módszerekkel ismertették meg, melyek alkalmazásával önmaguk is képesek megfejteni álmaikat. Az álmok üzenetéről és értelmezéséről a kurzus szünetében beszélgettünk az előadókkal, Miklósfalvi Mária pszichológussal és dr. Parádi József pszichiáterrel. 
– Nagyon régóta ismert nézet hazánkban is, hogy az álmok üzenetet hordoznak. Az álom mindig valami sokkal mélyebb dologról szól, mint amilyenek mi a felszínen vagyunk. Azt lehet mondani, hogy a tudattalanból hoz üzenetet számunkra az álom – vallja Miklósfalvi Mária. – Ugyanakkor egyensúlyozó szerepe is van az álomnak. Felszíni életünk általában a kötelességekről és a különböző elvárásoknak való megfelelésről szól, míg álmaink mindig igazán önmagunkról szólnak, érzelmeinkkel vannak kapcsolatban. 
– Milyen üzenetet hordoznak általában az álmok?
– Az álmok tipikus üzenete véleményem szerint, hogy: légy az, ami igazán vagy, amire születtél! – veszi át a szót dr. Parádi József. – Mindannyian születtünk valamire, amit meg kell valósítanunk. A megvalósítás felé tudnak vinni az álmok, ha figyelünk rájuk. Sok hasznos tanáccsal szolgálnak mindennapi életünkre vonatkozóan. 
– Mit jelentenek a rossz álmok?
– Sokan félnek a rossz álmoktól, holott azok talán még fontosabb üzenetet hoznak, mint a jó álmok. Ha szembe tudunk nézni negatív álmainkkal, az abban megjelenő alakokkal, akkor jó tanácsadóinkká válhatnak. Terápiás tapasztalatom arra mutat rá, hogy a rossz álmokkal való foglalkozás hoz leggyorsabban változást az életben. Nagyon fontosak ugyanakkor a jó álmok is. Energiát, erőt adnak az élet továbbviteléhez. A jó álmok esetében nem azok megértése a lényeges, hanem az általuk kibocsátott energia hasznosítása. 
– Lehet ily módon gyógyító hatása az álomnak?
– Igen. Az álom gyógyít azáltal, hogy közelebb visz önmagunkhoz.
– Bírnak-e különös jelentéssel a visszatérő álmok?
– Azt gondolom, hogy a visszatérő álom azért jön elő többször, mert nem foglalkozunk vele. Olyan ez, mint egy hivatalos levél, amit nem bontunk fel, és nem válaszolunk rá. Addig érkezik a levél, amíg nem méltatjuk válaszra. A visszatérő álom is megszűnik, illetve átváltozik, ha üzenetének megfelelően reagálunk rá. Azt üzeni az álom, hogy rossz irányba mész, változtass! Ha képes változtatni az életén, az álomnak megfelelően, nem tér vissza többé.
– Halállal álmodni feltétlenül rosszat jelent?
– Érdekes téma a halál, hiszen sokan álmodunk vele, ám nem jelent feltétlenül rosszat. Kutatásaim során arra jöttem rá, hogy a halál nagyon jó dolog az álomban. Azt jelenti, hogy meghal valamilyen szakasz az életünkben, valamit el kell gyászolnunk. Ilyen értelemben jó a halál, mert lehetőséget ad egy új életszakasz megkezdésére. Sok embernek éppen az a gondja, hogy nem tud meghalasztani magában dolgokat, elképzeléseket. 
– Mit tehet az, aki nem emlékszik álmára?
– Egyre nagyobb időt szentelünk kurzusainkon ennek a kérdésnek, lehet ugyanis segíteni az álmokra való emlékezést – szól ismét Miklósfalvi Mária. – Különböző technikáink, tanácsaink vannak az emlékezésre, de elsősorban az álomhoz való hozzáállást érdemes megvizsgálni. Amint elkezd érdeklődni az ember álmai iránt, emlékezni is fog rájuk. 
– Hogyan történik az álom értelmezése?
– Másfajta gondolkodást, egyfajta kreativitást igényel az álom megértése – mondja a pszichiáter. – Ahhoz, hogy megértsük álmainkat, ki kell lépnünk megszokott gondolkodási keretünkből. Gyakran előfordul ugyanis, hogy az álomból felébredve teljesen másképp magyarázzuk annak üzenetét, mint amit valóban jelent. Éppen az a szép az álomban, hogy hosszas elemzés után, sok újdonsággal, egészen meglepő dolgokkal tud szolgálni az egyén belső világát illetően.
Frauenhoffer Márta

vissza az elejére


Felfedezések a próféciákban

A két szövetség határán

Csend volt a Mennyben. Minden szempár a Földre tekintett. Éva ott állt a tiltott fa tövében és a kígyóval beszélt. Az angyalok lélegzetvisszafojtva figyelték a fejleményeket. Szerették volna, ha Éva ellenáll a kísértésnek. 

Isten amikor megteremtette az emberpárt, csodálatos testtel ajándékozta meg őket. Gyönyörű otthonuk volt. Engedelmességük próbája csupán egy fa volt. Arról nem ehettek, „mert amely napon eszel arról, bizony meghalsz.” (Móz.I.2,17.) mondta Isten. Amikor a Teremtő megteremtette az embert, olyan képességekkel teremtette, hogy személyes, bensőséges kapcsolatra léphessenek Alkotójukkal. Egy ilyen kapcsolat bizalmon alapszik. A bizalom forgott kockán a fánál. Istenben bíznak-e vagy az ördögnek hisznek? Ezért figyelték annyira az angyalok Éva és a kígyó párbeszédét. 
Sajnos, az ember elbukott. Evett a tiltott fa gyümölcséből, nem bízott Istenében. Az angyalok kérdőn néztek Istenre: Most megölöd őket? Isten Fia előállt és ezt mondta: – Nem, nem ölöm meg őket, én fogok meghalni helyettük! Az angyalok csak ámultak az elhangzottakon. 
Isten még a bűneset napján megígérte Ádámnak és Évának a Megváltót (Móz.I.3,15.). Időnként Isten újra és újra emlékeztette az emberiséget, hogy meg fogja őket váltani. Ilyen eset volt, amikor Ábrahámnak nem kellett a fiát feláldoznia, és egy kost talált helyette az áldozathoz. A kos Jézust szimbolizálta. 
Az Egyiptomból való kivonulás is egy ilyen jelkép volt. Az izraeliták bekenték a bárány vérével az ajtófélfáikat, és az öldöklő angyal elment otthonuk mellett. A vér Jézus Krisztus vérét jelképezte. A pászka ünnepét évről évre meg kellett ünnepelni. Ez az ünnep emlékeztette őket az Egyiptomból való szabadulásra, és előre mutatott a Messiásra. 
Húsvét éjszakáján Jézus Krisztus együtt volt a tanítványaival. Elfogyasztották a húsvéti bárányt, amely Őt jelképezte évszázadokon át. Jézus tudta, hogy elérkezett az ideje az ősi ígéret beteljesítésének. Ezen az éjszakán a jelkép és a valóság találkozott. Vacsora után kimentek az Olajfák hegyére. A sötétből előbukkantak a Júdás által vezetett emberek, akik azért jöttek, hogy elfogják Őt. A fáklyák fényénél rátámadtak, és durva kötéllel megkötözték és elvitték a főpap házához. Hamis tanúk különböző koholt vádakat állítottak, hogy elítélhessék Őt, aki soha semmit nem vétett. Arcul verték, megköpdösték, megostorozták, végül halálra ítélték. Sikerült a római hatóságnál is elérniük, hogy az ítéletet jóváhagyják.
Jézus vállára tették a keresztet. Ereje elfogyott, többször elesett a teher alatt. Két gonosztevő között állították fel keresztjét. Szörnyű szenvedést élt át. 
A körülöttük álló tömeg csúfolta, gúnyolta. Tanítványai már régebben elhagyták – János és női tanítványai kivételével. 
Délután 3 óra tájban felkiáltott: „Elvégeztetett!” (Jn.19,30.) Ezután meghalt. 
Mit jelentett ez a szó, hogy „elvégeztetett”? Jézus Krisztus arra utalt, hogy amit megígért az angyaloknak, Ádámnak és Évának, Ábrahámnak, amit évszázadokon keresztül jelképezett az áldozati bárány, Ő most megvalósította. Meghalt az emberért. 
„Krisztussal úgy bántak, ahogy mi megérdemelnénk, hogy mi olyan bánásmódban részesüljünk, amilyet Ő kapott. Elítélték Őt a mi bűneinkért, amelyekben semmi része sem volt, hogy mi felmentést kapjunk az Ő igazságáért, amelyben nekünk semmi részünk nincs. Elszenvedte a mi halálunkat, hogy mi elnyerhessük az Ő életét.” 
(E. G. White: Jézus élete 16-17. old.)
Ez a cselekedet több volt, mint puszta helyettesítés. Ő azért jött közénk, hogy felépítse bennünk azt a bizalmat, ami kiveszett szívünkből. Azért jött, hogy lássuk, hogy Isten szeret bennünket. Ő sóvárog utánunk, és szenvedni is képes teremtményeiért. 
Jézus halálakor a templom kárpitja kettéhasadt. Ez a kárpit két részre osztotta a szentélyt. A belső részbe csak a főpap mehetett be az év egyetlen napján. Amikor a kárpit kettészakadt az isteni kéz által, két dolgot üzent. Vége az ószövetségi időszaknak. Az előképek Jézus szolgálatában és halálában beteljesedtek. Nincs többé szükség az áldozatokra, a szertartásokra sem a templomban. 
A másik üzenet: megszűnt az Istent és embert elválasztó válaszfal. Jézus által mindenki helyreállíthatja kapcsolatát Istennel. Ami az ószövetség emberének ígéret volt, mostantól fogva valóság. Valódi lehetőség mindenkinek. 
János apostol így ír levelében:
„Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz, hogy megbocsássa bűneinket, és megtisztítson minket minden hamisságból.” (Jn.I.1,9.)
Ma sokan még úgy ébredtek, hogy nyomta őket a bűn súlya. Lelkiismeretük vádolta őket. 
Jézus Krisztus azért halt meg, hogy ezt a terhet levegye.
Új fejezet kezdődhet életünkben!
Gyűrűs István

vissza az elejére


A szerzői jogdíjat meg kell fizetni

Új hangszerelésben

Az irodalmi, zenei vagy színpadi művek alkotóit jogok védik. A szerzőket megilleti a munkájuk után járó jogdíj. Ezt sokan nem is vitatják, ám amikor a jogdíjak fizetéséről esik szó, többen próbálnak kibújni ezen kötelezettség alól. Borbély Ferenc, az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület Műsorengedélyeztetési Főosztályának munkatársa. A helyi kirendeltségvezető szerint Zalaegerszeg vendéglátóegységeinek és kereskedelmi üzleteinek tulajdonosai a jobban fizető ügyfelek közé tartoznak.
– A mi osztályunk az irodalmi és zenei művek nem színpadszerű, nyilvános előadásai után fizetendő szerzői jogdíjakat szedi be – mondja Borbély Ferenc. – Főként a vendéglátóegységek zeneszolgáltatása – ami nemcsak az élő zenét, hanem a rádió és televízió nyilvános használatát is jelenti –, a művelődési házak alkalmi rendezvényei, a mozik filmforgalmazása és minden egyéb nyilvános zenefelhasználás tartozik ide. A zalaegerszegi kirendeltség Zala és Vas megye területén 3000 ügyféllel áll kapcsolatban, 60–70 százalékukat teszik ki a vendéglátóegységek. Egy városi üzlet negyedéves díja átlagosan 15–20 ezer forint. A díj mértéke általában az üzlet jellegétől, nyitva tartásától, a település nagyságától függ. A legnagyobb díjszabás a jól frekventált idegenforgalmi helyeken, így például az üdülőhelyeken van.
– Milyen a befizetési morál?
– Birtokunkban van egy üzleti lista, ez alapján küldjük ki a számlákat negyedévente. Ezek 60–70 százalékát határidőre be is fizetik. Ha ez nem történik meg, fizetési felszólítást kapnak, s ha még így sem fizetnek, akkor 2–3 hónapon belül bírósági úton kapnak fizetési meghagyást. Néha kénytelenek vagyunk polgári peres úton érvényre juttatni a törvényi előírásokat. 
– Zalaegerszeg üzlettulajdonosai ilyen szempontból mennyire törvénytisztelők? 
– Egerszegen 325 üzlet van, ebből 250–260 vendéglátóegység. Nyolcvan százalékuk él a zenefelhasználás lehetőségével. Itt zenegépeket, rádiókat vagy élő zenészeket találunk. Akad persze egy-két ember, aki ki szeretne bújni a fizetési kötelezettség alól, a zalaegerszegi üzletek többségével azonban nincs gond. Ennek talán az az oka, hogy helyben vagyunk és az emberek bármikor megtalálhatnak bennünket ügyes-bajos dolgaikkal. Nagykanizsán sokkal rosszabb a fizetési morál. Rendszeresen járom a megyét és keresem fel azokat a helyeket, ahol még nem jelezték felénk a zenefelhasználást a tulajdonosok.
– Az ellenőrzések során élhetnek-e különféle szankcióval?
– Igen, természetesen. Ha nincs bejelentve a tevékenység, vagy a bejelentéstől eltérő zenefelhasználás van, akkor nemcsak büntetési díjakat szabhatunk ki. Akár az üzlet bezárását vagy a zenehasználat megszüntetését is kezdeményezhetjük. Régiónkban szerencsére ennyire még nem fajultak el a dolgok.
– Mi a helyzet az élő műsorokkal? Kik számítanak például amatőröknek?
– Amatőr. Ez eléggé szűk fogalom. A törvény szerint a művelődési házak által tartósan működtetett csoportok előadásai amatőrnek minősülnek. Egy rockegyüttes mögött már nincsen ilyen intézményhálózat, önmagukat menedzselik, ezért nem is számítanak amatőröknek. Ha a művelődési központok alkalmi rendezvényein nem amatőrnek számító együttesek koncerteznek, akkor az előadás jegybevétele után 9 százalék jogdíjat kell fizetni. Ez egy amatőr társaság esetén – ami lehet például egy zeneiskolai rendezvény – 3 százalékot jelent.
Borbély Ferenc végül hozzátette, a szerzői jogi törvény tavaly szeptemberben lépett életbe. Ez nem egy új rendelkezés, hanem az 1969-es törvény megújítása. Erre többek között az uniós csatlakozás, a technikai fejlődés, valamint a zenefelhasználás módjának bővülése miatt volt szükség. Szerzői jogdíjat kell fizetni például az internet-szolgáltatóknak, a profi fénymásoló gépek forgalmazóinak – az irodalmi, zenei művek sokszorosításának vélelme miatt –, valamint a telefonálási idő alatt hallható várakoztatási zene használata után is.
– me –

vissza az elejére